Ligeti György: Le Grand Macabre (1997-es változat) A Nagy Halál (vagy: A Nagy Kaszás) Libretto: Michael Meschhe és Ligeti György, Michel Ghelderode: La Balade du Grand Macabre színpadi játéka alapján Zene: Ligeti György Szereplők: Nekrotzar – aki a világ elpusztítójának képzeli magát, vagyis: a Nagy Halál - bassz-bariton Piet de Pot – a „hivatásos borkóstoló” – tenor Astradamors – csillagász, papucsférj – basszus Mescalina – a felesége, a „domina” – mezzo Amanda és Amando – fiatal szerelmespár, mindkettő mezzo Go-go – herceg – kontratenor Gepopo – a Titkos Politikai Rendőrség vezetője (szoprán?) Ruffiach, Schobiach, Schabernach – veterán csavargók, mindhárom bariton Venus – szoprán 1. Autóduda – előjáték ELSŐ KÉP Breughellandi vidék egy düledező temető maradványaival. Oldalt egy sírkamra. 2. Hordóhasú Piet (a színpad hátterében, távolról): Dies irae, dies illa, solvet saeclum in… Ó arany Breughelland, nem ismered a gondokat, adj gyermekeidnek mámort! Ó egykori Paradicsom, merre tűntél? (Egymást átölelve megjelenik Amanda és Amando) Amanda és Amando: Ó, szerelmem! Mint fehér márvány a napfényben sugárzik testedből a szerelmi vágy. Ó, szerelmi vágy, tovább nem tudom türtőztetni magam! Hulljunk édesem ájulásba! Beléd estem! Ó, gyönyör! Itt és most szeretkeznünk kell! Szeretkeznem kell veled! Együtt fogunk az élvezetben meghalni. Nekrotzar: (földöntúli hang a sírkamrából, mintha a föld alól jönne) Meghalni, de nem az élvezetben! Piet: Ó, jé! Ezek a mennyei görbületek és ívek! Ezek a hajlatok! Amanda és Amando: Mint egy kifeszített íj, … Amando: … megfeszülve, oh, remegsz a kezem között! Amanda: … megfeszülve, oh! A kezed közt kéjesen olvadok el! Piet: Ah! Kéjesen? Amanda: Nézd, a szívem édes vággyal tele! Amando: … a szíved tele! Piet: Hah! Mivel van tele? Nekrotzar: Kéjsóvár féreg! Amando: Nyomorult csőcselék! Ezt a féreg miatt! (tőrével odavág Piet felé) Piet: Kegyelem uram! Egy szót se szóltam! Fentről jött: Így szólt az Örökkévaló! Amanda és Amando: Ó drágám! Amando: Emiatt a részeges alak miatt háborgatnak bennünket! Amanda: Ó, elolvadok! Amando: Én pedig felrobbanok! Amanda és Amando: Hol egy zúg, egy titkos hely, ahol senki se hallja sóhajainkat? (Lassan elvonulnak) (Nekrotzar jön elő hirtelen a sírból.) 3. Nekrotzar: Vissza, te hájgombóc! Piet: Ah! Nekrotzar: Nyald a földet, te kutya! Piet: Igenis, uram! Miau! Nekrotzar: Préseld ki az utolsó kívánságodat, te disznó! Piet: Irgalom, Ő soványsága! (Ő csontossága?) Irgalom, Ő rondasága! Igazán, semmit nem csináltam, egy kicsit túl sokat ittam, néha látomásaim vannak, borzalmas zenét hallok. Ah, könyörüljön Pieten, Ön, magas fickó! Hordóhasú Pieten, a hivatásos borkóstolón, itt Breughella… la-la-la… 4. Nekrotzar: Fogd be a szád! És örülj, amíg még élsz! Piet: Oh, igen! Nekrotzar: A torkod kiszárad! Piet: Amen! Állj! Mit is mondott? Kiszáradni? Soha! Eddig a halálról beszélt, büntetésről nem! Hé, barátom! Túl messzire megy! Vigyázzon! Nekrotzar: Hordóhasú Piet, időd múlik; halld küldetésem keserű szavait: mindenkinek, a földön mindenkinek meg kell halni! Piet: Ezt a bolond is tudja! Nekrotzar: De az órát senki sem ismeri. Piet: Ön tudja? Nekrotzar: Még ma, éjfélkor, látni fogsz egy fakó lovat, aki rajta ül, az maga a Halál, és a pokol követi majd! Tehát kiálts, üvölts és reszkess! Azután vért látsz majd, ezt követi a tűz! És semmi sem marad, csak por és hamu! Szellemek kórusa (a színpad mögött, Nekrotzar jóslata alatt) Már közel a pusztulás, nagy gondban vagy, mert biztosan eljön a halál! Piet: Csak por és… Szellemek kórusa: Jól vigyázz, Éjfélkor meghalsz majd! Piet: Ha-ha-ha-ha! Ki van zárva! Hé, mondd már, voltaképpen kit tisztelhetek? Nekrotzar: A Nekrotzar nevet viselem. Piet: És honnan jön e név viselője? Nekrotzar (a sírra mutat): Onnan! Jól tudnálak használni, te olyan… gömbölyű vagy… és mégis fürge. Lefelé a sírba! Bal, jobb, bal, szedd a lábad! Hozd fel a kellékeimet; szükségem van rájuk – fuss ügyesen! – a munkámhoz, amellyel éjjel-nappal foglalkozom. Piet: Pfuj! De büdös van itt! 5. Amanda és Amando: Oh…! (A szerelmespár ziláltan megjelenik.) Amando: Amanda, nem tudok többet! Amanda: Ó, Amandóm (Piet kijön a sírból egy kaszával, egy trombitával és egy köpennyel, s figyelmetlenül összeütközik Amandával.) Amando: Égszakadás sújtson le rád! Piet: Au! Amando: Ördögfiókák fojtogassanak! Szaggassák szét minden porcikád! Piet: Ah! Oh! Amanda (a sírhoz rohan): Ide! Ide! Amando, nézd! Amanda és Amando: Itt, itt egy szabad hely! (Nagyon gyorsan eltűnnek az üres sírban) 6. Nekrotzar: Ha-ha-ha-ha! Hé! Szolgám, ide a kellékeimet! Ki vagyok én? Piet: Egy kasza? Egy tro-tro-trombita? Ha-ha-harangocska? És ez a csontos arc? Az üres szemgödrök? Vigyorgó fogsor? Szent ég, nyakig ülök a szarban! Nekrotzar: A Mindenható akarata alapján… Piet: Ó, hatalmas Makabeus úr! Nekrotzar: … akinek végrehajtója vagyok… Piet: Ó, halld könyörgésemet, panaszomat, sürgetésemet! Nekrotzar: Munkához látok! Piet: Ó, kérem, uram, kérem kegyelmezzen meg Breughelland népének! Ó, kérem! Nekrotzar: Vakon használom… Piet: Legalább a gyerekeket hagyja életben! Nekrotzar: …a jókat és a gonoszakat! Piet: Ó, Breughelland! Nekrotzar: Jöjj el, győzelem éjszakája! Fel a városba! Egy lovat! Egy lovat! Te! Te leszel a lovam! Szellemek kórusa: Már közeledik a pusztulás, nagy gondban vagy, mert biztosan eljön a halál! Vigyázz magadra, éjfélkor meg fogsz halni! Nekrotzar: (nagy nehezen felmászik Pietre, vagyis a lovára) Helyet a Nagy Halálnak! Eljött az idők vége! A világ meg fog semmisülni! Hajrá, lovam! (Piet hangosan és tébolyultan felnyerít, és Nekrotzarral a hátán gyorsan kiüget a színpadról. Amanda és Amando hangja hallatszik a sírból.) Amando: Megolvadt hó a tested, hadd öleljelek át, maradj, ó maradj! Amanda: Hó voltam, de megolvadtam, most virág vagyok, frissen öntözve. Amanda és Amando: Tűzvirág, hajts ki vörösen! Szeressük egymást… Amando: … míg a halál nem fenyeget. (A függöny lassan lehull. Teljes sötétség.) 8. Második autóduda - előjáték MÁSODIK KÉP Az udvari csillagász házában. Egy obszervatórium és egy konyha kaotikus-szegényes kombinációja. 9. Mescalina: Egy! Kettő! Három! Öt! (ostorcsapás) Astradamors (női ruhában): Au! Mescalnia: Hopp, ugorj! Astradamors: Au! Fh, még! Mescalina: Hahahaha, szívesen! Astradamors: Au! Sss! Mescalina: Négy! Hat! Tíz! Hoppla! Astradamors: Ah! Mescalina: Magasabbra! Astradamors: Huhh! Mescalina: Mondom, hogy magasabbra! Astradamors: Au! Még! Mescalina: Nos, barátom, hogy ízlik? Astradamors: Au, pompás! Hála neked! Fss! Ha! Mescalina: És kinek köszönöd? Astradamors: Au, legdrágább imádómnak! Mescalina: Ez minden? Astradamors: Szerelmemnek! Drága szívemnek! Szívszerelmemnek! Szerelmem szívének! Szerelmem legmélyebb szakadékának! Mára, kérlek, kérlek, hagyd abba! Mescalina: Mit? Fejezzem be? (Fog egy nyársat, azzal hadonászik ide-oda.) Astradamors: Ne! Ne! Ne a nyársat! Ne a nyársat! Mescalina: Nyárs… vagy csók? Astradamors: Inkább a nyársat! Mescalina: Uram… emelje fel a szoknyáját! Astradamors: A! E! I! O! U! Ü! Ö! (Mescalina kihúz Astradamors nadrágjából egy fedőt.) Mescalina: Mi akar ez lenni? Astradamors: Prophylacticum, Amen. (megelőző védekezés) Mescalina: Felvértezed magad? Így vonod ki magad a házastársi kötelesség teljesítése alól? Te gazember, te! Ebben az esetben megsemmisítlek, uram! Kiradírozlak! (Egy karateütés után Astradamors hangtalanul, mint egy zsák a földre zuhan) Meghalt? Merészelt meghalni, Ó, jaj! Ó, jaj! Ki fog mosogatni? Ki fog mosni? Ki fog főzni? Ki fog takarítani? Kinek kell súrolni, kefélni? Port törülni, sepregetni? Kinek kell megvetni az ágyakat? és a zoknikat megstoppolni, ezenkívül a szoba még egyáltalán nincs rendbe rakva! Ó, jaj! Ó! Vajon valóban meghalt? (A sarokból egy óriási szőrös, fekete pókot csalogat elő) Gyere, szépségem, gyere, te szőrös, gyere, te csiklandós, gyere, te mérges, mutasd meg szépen a kereszted, na, add szépen oda neki a lábacskádat. (Odatartja a pókot Astradamors orra alá.) Astradamors (hirtelen felugrik): Ne! Ne! Nem! A pókot nem akarom! Mescalina: (torkon ragadja Astradamorst) Addig fog marni, amíg fel nem dagadsz! Nem? Akkor meg kell enned! Edd csak! Nem akarod? Astradamors: Kegyelem, úrnőm! Kegyelem! A póktól hányingert kapok! (Mescalina elengedi Astradamorst és egy leereszkedő mozdulattal eldobja a pókot.) Mescalina és Astradamors: Örökké csak a könyörgéseid, és üres fecsegés, és kiabálás… Mescalina: … ez olyan unalmas! Fel, fel! Galoppra! Hoppla, te eunuch! Astradamors: Hervadt hétfő! Mescalina: Hoppla, betojt alak! Astradamors: Komor kedd! Mescalina: Hoppla, bűzbarlang! Astradamors: Szomorú szerda! Mescalina: Hoppla, pisitömlő! Astradamors: Csúfos csütörtök! Mescalina: Hoppla, éjjeli edény! Mescalina és Astradamors: Penészes péntek! Szemtelen szombat! (Mescalina odafordítja a fenekét Astradamors felé.) Astradamors: (megpuszilja Mescalina hátsó felét) Viruló vasárnap! 10. Mescalina (táncol): Jó alakú és vonzó figura, kellemes, forró, tele energiával, elbűvölő, csinos, jószívű, kecses, ízléses, mindig fürge! Rajta! Ébresztő! Itt a reggel! (letépi Astradamorsról a szoknyát és a maradék női ruhadarabokat) Astradamors: Igenis, úrnőm! Mescalina: Mars a távcsőhöz! Astradamors: Igenis, úrnőm! Mescalina: Azonnal tekints a csillagokba, mars mars! Astradamors: Igenis, úrnőm! Mescalina: Na, mit látsz ott fent? Mondd… Egyébként látod az égitesteket? Valamennyien ott vannak még, szép rendben, mind a helyén? És Vénusz? Ő is ott van? (iszik és hamarosan becsíp) Proszit, Vénusz nővér! Te, vénuszi teremtés!... Ó, sivár éjszakáim, sötét keserűség! Hallasz, Vénusz? Mennyire irigyellek! 11. Vénusz! Vénusz! Adj nekem egy igazi kéjes éjszakát! (Iszik, felborul és elalszik.) Astradamors: Ó, az én sivár éjszakáim, sötét keserűsége! Meg tudnám fojtani! Fojtogatni, leszúrni, agyonnyomni, megfojtani, vízbe fojtani, megkéselni, felakasztani, meggyilkolni, elpusztítani, lefejezni, lemészárolni, karóba húzni, leölni, megmérgezni az italát, megsemmisíteni! Feláldozni, vérfürdőbe vinni… (Mescalina álmában felsóhajt.) Semmit se mondtam, drágám… Az egész világmindenséget meg tudnám dönteni, ha így megszabadulnék tőle! (Indulatosan megjelenik Nekrotzar, Piet hátán lovagolva.) Nekrotzar: 12. Állj! Astradamors: Pszt! … Csendesen, az ég szerelmére! A drágám alszik! Nekrotzar (Piethez): Rühes korcs! Lábhoz! Piet Astradamors barátom! Te vagy az? Astradamors Barátom, Hordóhasú Piet! Te vagy az! (Mescalina azt álmodja, hogy Vénusz istennő meglátogatja. Valóban, meg is jelenik, mint látomás, magasan, fenn a háttérben.) Mescalina (álmában): Halló! Kapcsolják hamar Vénuszt, a szajhát! Vénusz: Én vagyok, személyesen. Mescalina: Ezt azonnal gondoltam! Hé, te ledér nőszemély, „felül semmi”, ej? Vénusz: És te ki vagy? Mescalina: Egy példátlanul elhanyagolt nő! Vénusz: Hogyhogy? Nem adtam neked két férfit? Mescalina: Férfiakat? Ha-ha-ha! Nevetnem kell! Vénusz: És mit csináltál ezzel a két férfival? Mescalina: Megcsaltam őket, naponta, óránként, negyedóránként! Megszereztem magamnak a legjobb pasikat! Piet, Nekrotzar és Astradamors: Hm! Mescalina: Mégis… be kell vallanom… az utóbbi időben kissé válogatós lettem… Piet, Nekrotzar és Astradamors: Hm! Mescalina: Ezért adj nekem egy bűvös port, amely olyan erős és hatásos, mint a patkányméreg! Vagy küldj egy férfit, lehet görbelábú, púpos is, ha akarod, de legyen kérlek jól „felfegyverezve”! Vénusz: Úgy lesz! Vénusz visszhangja: Úgy lesz! Nekrotzar: Ébredj, asszony! Az istennő teljesítette óhajodat, itt vagyok én, jól „felfegyverezve”! (Nekrotzar szenvedélyesen megindul az alvó Mescalina felé. Erőszakosan felébreszti, de a nő továbbra is mintha transzban maradna.) Vénusz, Piet és Astradamors: Ah?! Mescalina: Ki van itt? Egy férfi? Nekrotzar: Egy férfi! Kelj fel, te bacchánsnő! (Nekrotzar egy erőszakos, mégis stilizált szerelmi jelenetet mutat be Mescalinával.) Vénusz: Teljesülnie kell! Mescalina: Csendesítsd vágyamat! (vagy tüzemet!) Nekrotzar: Csendesítem vágyadat! (vagy tüzedet!) Vénusz: Teljesülnie kell! Szeretni fog téged! Mescalnia: Csendesítsd vágyamat! (vagy tüzemet!) Szeress! Nekrotzar: Csendesítem vágyadat! (vagy tüzedet!) Szeretni foglak! Piet és Astradamors: Így ni! Rajta! Csináld! Ne törődj vele! Vénusz és Mescalina: Ó, micsoda fogás! Nekrotzar: Ezzel az erős fogással… Piet és Astradamors: Ah, kitűnő! Virtuóz! Mescalina: Szoríts agyon! Nekrotzar: … agyonszorítlak! Vénusz: Ah! Ah! Mescalina: A szerelem poklába… Nekrotzar: A pokol mélyébe… Piet és Astradamors: Kíméletlen, milyen leleményes! Vénusz: A-a-ah! (Eltűnik.) Mescalina: … taszíts el! Döfj át! Hatolj belém, turkálj bennem, lyukassz át! Nekrotzar: … doblak le, de ez a pokol, sötét és mély, a hangodat örökre elnémítja! (Nekrotzar brutálisan megöleli Mescalinat, és a nyakába harap.) Piet és Astradamors: Könyörtelen kegyelemdöfés! Mescalina: Ah!!! (Mescalina hirtelen felébred, megretten, hevesen küzd.) Ez egy vámpír!!! Piet és Astradamors: Meg vagyok döbbenve! (Mescalina lezuhan a padlóra, mint egy zsák) Nekrotzar: Túl késő, MEGAREA! Meg vagy mérgezve! Mescalina: Gyilkos!!! (Úgy tűnik, haldoklik.) Piet és Astradamors: Reménytelen! Nekrotzar: Intézzétek el! Astradamors: Megszabadultam, megszabadulok, meg fogok szabadulni! Nekrotzar: (belerúg a fekvő Mescalinába) Takarítsátok el ezt a holmit az útból! Piet (Astradamorshoz): Hé, fogd meg! (Piet és Astradamors a karjánál és a lábánál fogva felemelik Mescalinát, nagyon nehéz.) Astradamors: Porból lettél… Piet: Gyorsan, élvezettel! (Meghintáztatják Mescalina testét, majd elvonszolják a pinceajtóig, vagyis a sírkamra ajtajáig.) Astradamors: …porrá leszel. (Piet és Astradamors leejtik a testet.) Piet: Kifelé! Astradamors: És punktum! Piet: (az asztalhoz siet, felemeli Mescalina borospoharát) Prosit! Nekrotzar: Az idő egyre fogy! Hol a fenébe marad az a mocskos üstökös? Astradamors: A leghalványabb fogalmam sincs róla. (Nekrotzar dühösen feltépi az ajtót. Ebben a pillanatban vakító fény árad be az ajtón.) Piet és Astradamors: Itt van! Itt van! Ez Ő! Nekrotzar: Akkor győztem! (Brutálisan bevágja az ajtót.) Astradamors: Tehát győztél! Piet (fogja az italt): Győzött… Astradamors: Örvendek! Piet: Kortyolok! Nekrotzar: Brigád! Felkészülni! 14. FINÁLÉ Tüzet és halált hozok, égést, összezsugorodást! Piet és Astradamors: Mi lesz velünk?! Nekrotzar: Mennydörgés és villámlás! Most jön a végső csattanás! Piet és Astradamors: A szám kiszárad, mint a hamu! Nekrotzar: Égő pokoltűz! Áradó embervér! Piet és Astradaors: Miért reszketek annyira? Nekrotzar: Mind, akit elér dühöm, megtudja, hogy büntetek! Piet és Astradamors: Ez egyáltalán nem derék! Nekrotzar: Rettenetes robajjal éri el őket bosszúm! Piet és Astradamors: Ez a fontos! Nekrotzar: Ezreket fogok feláldozni! Csatámat üvöltésük jelzi majd! Piet és Astradamors: Ezreket áldozol fel, csatakiáltásod hallatszik! Senki se menekül bosszúd elől! Nekrotzar: Akit elkapok közületek, hidegvérrel intézem majd el! Piet és Astradamors: Halálos görcs ragad meg! Nekrotzar: Egy jajgató hörgése hallatszik a sötét sírkamrából! Piet és Astradamors: Egy jajgató hörgése hallatszik a sötét sírkamrából! De én kibe kapaszkodjak? Nekrotzar: Én csak egy buzgó pusztító vagyok! Piet és Astradamors: A hóhér szolgálatában! Nekrotzar: Én vagyok a végső megoldás a haldokló számára! Piet és Astradamors: Nemsokára angyalok leszünk! Nekrotzar: Az emberiséget legyőzve jövök, halált hozok rá! Piet és Astradamors: Ez annyira sürgős? Nekrotzar (megfújja a trombitáját): Számomra ez csupán sport: rátok méreg, pestis, tűzhalál vár! Piet és Astradamors: Állandóan rémítget bennünket! Nekrotzar: Mert a magány ellen a legjobb orvosság az iszonyat! Piet és Astradamors: Nem fog megsajnálni! Nekrotzar: Földrengés közeleg, senki se fogja túlélni! Piet és Astradamors: Nem is reménykedem benne! Nekrotzar, Piet és Astradamors: Majd jön egy csillag, senki se menekül! Piet és Astradamors: El fogunk pusztulni! Nekrotzar: Meg fogtok halni, nyomorultan tönkrementek! Piet és Astradamors: Meg fogunk halni, nyomorultan tönkremegyünk, csak a sötétség marad utánunk! Nekrotzar: Erőm határtalan! Reszkessetek hatalmamtól! Piet és Astradamors: A halál felfal! Nekrotzar: Én vagyok a hóhér, a Sátán beszállítója! Piet és Astradamors: Ennél rosszabb is jöhet… Nekrotzar: Nagy élvezettel dúlom fel és fosztom ki a földet! Piet és Astradamors: Csuda borzalmas! Nekrotzar: A földgolyót összetöröm, csak füst és hamu marad belőle! Piet és Astradamors: Csak füst és hamu marad! Viharos végzetben reménykedhetünk! Piet, Nekrotzar és Astradamors: Egyetlen másodperc alatt elpusztul a világ, a szellemek órájában! Nekrotzar: Egy óriási trombitajelre elpusztítom a világot! E sors vár mindenre! Piet és Astradamors: Egy óriási trombitajelre elpusztítja a világot! Mi lesz a világmindenségből? Nekrotzar: A világra tűzvész vár! Ezt követi a borzalom! Piet és Astradamors: Ezt követi a borzalom! Valamennyien felfordulunk! Nekrotzar: Csattogás, dörgés kíséretében összetöröm a világot! Piet és Astradamors: Hol maradsz, ó, megmentőnk? Nekrotzar: Köröskörül lángtenger. Nem marad már élő ember! Piet és Astradamors: Nem marad már élő ember! Női kórus (a színpad mögött): Örökre, soha többé! (Nekrotzar az előtte meghajló Pietet erőszakosan lenyomja a földre, és felmászik rá.) Nekrotzar: Közeleg a győzelem éjszakája! Fel, a városba! A herceg palotájába! A komédiának vége, már majdnem! Hí, előre, paripám! Halljam utolsó nyerítésedet! Piet: Kiheriki! (Piet vágtába kezd, hamarosan mindhárman eltűnnek. Astradamors még egyszer visszatér, mindent, amit talál, összetör, vadul egymásra dobálva.) Astradamors: Végre egyszer úr lehetek a saját házamban! HARMADIK KÉP Játék a függöny előtt Ajtócsengő - előjáték Fehér miniszter: I … I, hm, I-vel semmi se jut eszembe. Lefordíthatatlan! A Fehér és a Fekete miniszter ABC sorrendben válogatott trágárságokat vág egymás fejéhez… Ha a soron következő kezdőbetűvel nem tud a páciens megfelelő „kifejezést”, kap egy pofont… Ez egy nagyon virtuóz fordítót igényel – lásd az angol és a német szöveg… Pl: seggencsúszó kloaka – takony uborka-törpe … Javaslat :a hallgató(néző,olvasó) szerezzen be egy „trágársági szótárt”, ha létezik ilyesmi, és saját ízlése szerint egészítse ki a szöveget! (A Fehér Miniszter előhúz egy fehér iratot, rajta feketebetűs írással, és vadul hadonászik vele a Fekete Miniszter orra előtt.) Fehér miniszter: Te büdös, feketepárti állat, itt a lemondásom! (A Fekete Miniszter kibont egy fekete iratot, rajta fehérbetűs írással, és vadul hadonászik vele a Fehér Miniszter orra előtt.) Fekete miniszter: Te fehérpárti, bűzös kucsmagomba, itt a lemondásom! Go-go herceg: (megjelenik a függöny előtt) De uraim, a nemzet érdekei fontosabbak… Fehér miniszter és fekete miniszter: … a saját érdekeinknél? Go-go herceg, ön mit kíván?! Kibékülést? Kibékülést? Go-go: Igen! Fehér miniszter: Jó, akkor… Fekete miniszter: Fenség… (A függöny nyílásában megjelenik egy túlméretezett hintaló.) Fehér miniszter és Fekete miniszter: …lovagló-oktatás! Hopp, fel a paripára! (A két miniszter feltuszkolja Go-Go herceget a hintalóra.) Ügetés! (Vadul hintáztatják.) Go-go: Így szédülni fogunk! Fehér miniszter: Galopp! Laza gyeplővel! Fekete miniszter: Feszes gyeplővel! Fehér miniszter: Lovasroham! Fehér miniszter és Fekete miniszter: …mint a háborúban! Go-go: Háború, Soha! Letesszük a fegyvert! (leesik a lóról.) Fehér miniszter: Már megint? Fekete miniszter: Így buktak meg dinasztiák… Go-go: Tiltakozunk! A jog alapján, amelyre az alkotmány bennünket… Fehér miniszter és Fekete miniszter: Alkotmány? Fehér miniszter: Ha, ha, ha, ha, ha… (Előhoz egy óriási papírlapot, széttépi, és gyorsan továbbadja a Fekete Miniszternek.) Fekete miniszter: Papír! Ha, ha, ha, ha, ha… (Széttépi a papírt, és a fecniket szanaszét szórja.) Fehér miniszter: He, he, he, he! Fekete miniszter: Ho, ho, ho, ho, ho! Hi, hi! Fehér miniszter: Hu, hu, hu! Fekete miniszter: Hi! Fehér miniszter: Hö, hö, hö, hö, hö, hö, hö, hö, hö, hö, hö! Fekete miniszter: Ha, ha, ha, ha! Hu, hu! Fehér miniszter: Hü, hü, hü! Go-go: Elég! Elég! Elég! Bocsánat! Pardon, pardon! Fekete miniszter: Helyzet-gyakorlatok! Fehér miniszter: Gyerünk, fenség! Go-go: Ah! Ah! Ah! Fekete miniszter: A korona tiszteletet parancsoló viselése! (A két miniszter Go-Go herceg fejére erőszakol egy nehéz, túlméretezett koronát. Go-Go megtántorodik, és majdnem összeesik a korona súlya alatt.) Fehér miniszter: Hehe, hehe, ugye milyen nehéz ezt a koronát hordani? Go-go: Nyom! Nem akarok koronát! Nem kell korona! Soha! Soha! Fekete miniszter: Fenséged lemond, Go-go: Nem! Nem! Fehér miniszter: Akkor vigyázban kell állni! Fekete miniszter: Ki a mellet! Fehér miniszter: Be a hasat! Fekete miniszter: Ki! Fehér miniszter: Be! Ki! Fekete miniszter: Be! Ki! Fehér miniszter: Be! Fekete miniszer (öklével ráüt): Be! Fehér miniszter (öklével ráüt): Ki! Go-go: Ah! Ah! Ah! Ah! Fekete miniszter : (elővesz egy fehér betűkkel teleírt fekete tekercset) Most memorizálja ezeket a beszédeket! Fehér miniszter: (elővesz egy fekete betűkkel teleírt fehér tekercset) Az én beszédeimet – itt vannak! Fehéren fekete! Fekete miniszter: Feketén fehér! Fehér miniszter: Fehéren fekete! Fekete miniszter: Feketén fehér! Fehér miniszter: Fekete! Fekete miniszter: Fehér! Fehér miniszter: Ász! Fekete miniszter: Szürke! Fehér miniszter: Lemondás! Fekete miniszter: Lemondás! Go-go: De uraim! A nemzet… Fekete miniszter: Kibékülés! Fehér miniszter: Kibékülés! Go-go: Éhes vagyok! Fehér miniszter és Fekete miniszter: Azonnal felség! (A függöny felmegy. Pompás trónterem; hátul egy erkély. A trón előtt gazdagon terített asztal.) Go-go: Ó, csodás! Szomjúság! Éhség! Vedelni! Zabálni! Ínyenc falatok! (Hanem a két miniszter szorosan tartja Go-Go-t, és nem engedik enni.) Fekete miniszter: Na, na, fenség! Fehér miniszter: Csak ne olyan mohón, fenség! Fekete miniszter: (ismét egy papírtekercset húz elő) Előbb alá kell írnia ezt a nyilatkozatot! Go-go: Mi az? Fekete miniszter: Csak… egy… hm, egy törvény a hozzáadott érték adó 100%-os felemeléséről. Go-go: Egyetlen centtel sem! Az önök adója túl magas! Fehér miniszter és Fekete miniszter: Le fogok mondani! Go-go: Előbb enni akarok! (zabál, mintha az éhhalál szélén állna) Egyébként… a lemondásukat elfogadjuk! (Hamar belépnek a titkosrendőrség vezetőjének kíséretében levő emberek: hóhér, detektívek, ügynökök, stb.) A FALAK SUTTOGÁSA: Ts-ts! Ts-ts-ts! Ts-ts-ts-ts-ts! Ts-ts-ts-ts! Khe! (Gepopo, a Főnök rejtélyes megjelenése: félelmetes rablómadár képében görkorcsolyán gurul be.) Gepopo: Pszt! Go-go: Hah! Titkosrendőrségem főnöke! Micsoda öröm! Igazán jókor érkezett! Nos, miféle titkosított hírt hoz most nekünk? Gepopo: Pszt! Psz-psszt! Psz-psz-psszt! A FALAK SUTTOGÁSA: Psz-psz-pszt! Gepopo: S-s-t! Ko! Koko! Kokokoko! Kokoko! Kokód nulla! A-a-a-a! Go-go: Aha! Gepopo: Kokokód zéró, zéró; legmagasabb titkosítási fokozat! Go-go: Aha! A FALAK SUTTOGÁSA: Aha! Gepopo: Gólyák repülnek! A FALAK SUTTOGÁSA: Ts-ts-ts-ts-ts! Gepopo: Álmokat látsz! Kígyók a fűben! Nagy tömeg, tömeg, tömeg! Lázadás, lázadás! A FALAK SUTTOGÁSA: Tu-tu-tu-tu-tu! Gepopo: Törvénytelen gyűlés! A FALAK SUTTOGÁSA: Tsa-sa-sa-sa-sa! Gepopo: Közösségi lázadás! Forrongó tömegek! A falak suttogása: Tse-tsi-tso-tsa! Gepopo: Nyugtalanság! Pánik! Pánik! Pa-a-a-a-pa-a-pa—pa-pánik Alaptalan! Alaptalan! Fóbia! Motiválatlan! Meghatározatlan! Hipo-o-o-o-o-o-po-o-o-o-o-o-po-po-po-po-pota… Hipochondria! Rs! Go-go: Hogyan, kérem? Gepopo: Rs! Mars! Mars! Menetelés! Menetirány! Irány! Menetirány! Herceg! Palota! Menetirány a palota! Palota! Titkos jelszó: Go-go-go-go-las, Go-go-las! Demonstráció! Tiltakozás! Provokáció! Pszt! Pszt! Több diszkréció! Pontos megfigyelés! (obszerváció) Elővigyázatosság! (prekaució) (egy revolvert húz elő) Ez minden! Pszt! Pszt! Egyetlen nyikkanást se! Bizalmas! Még egy dolog: vésd agyadba: hallgatni arany! (kíséretével távozik) (A két miniszter az erkélyhez szalad. A Fekete miniszter beszél – háttal a képzeletbeli tömegnek. A tömeg félbeszakítja kiabálással, huhogással, füttyel, tojásokat, paradicsomokat, cipőket, egyéb tárgyakat dobálnak felé! Végül a padlóra zuhan.) Go-go: Haha! Bravo! Hahaha! Bravisszimo! (A Fehér miniszter a földön fekvő Fekete miniszterbe mindkét oldalról belerúg. A tömeg félbeszakítja kiabálással, huhogással, füttyel a Fehér minisztert. Tojásokkal, paradicso-mokkal, egyéb tárgyakkal dobálják, végül a padlóra zuhan.) Bravisszimo, hahaha, bravi- haha-visszisszisszisszimo! Hahaha! Hahahahaha! Tökfejek! Senkiháziak! Koponya cafatok! Breughelland népe (I): Nagy vezérünk! Nagy vezérünk! Nagy vezérünk! A nép barátja! Go-go: Na, most jövök én! Breughelland népe (I): Nagy vezérünk! Nagy vezérünk! stb. (Go-Go az erkélyen fogadja a nép ujjongását. Azután beszél a néphez. Szavait nem értjük, csak látjuk, hogyan gesztikulál.) Go-Go! Go-Go! Go-Go! stb. Go-go: Így! Beszéltünk! Fehér miniszter és Fekete miniszter: Oh! Micsoda indulatos egyeduralkodó! Micsoda Herkules! Go-go: Uraim! Én vagyok a kormányzó! Fehér miniszter és Fekete miniszter: Lemondok! Go-go: Pokolba az önök lemondásával! Maradni fognak! (Hóhérok, detektívek, ügynökök szimatolnak köröskörül. Gepopo főnök egy óriási ocsmány pók maszkjában jelenik meg.) Gepopo: Ah! Go-go: Mi van már megint? Gepopo: Titkos jelentés! Kód-neve: Loch Ness-i szörny. Vörös üstökös! Égitest! Mágnes! Pszt! Biztosan ülni, nem megrémülni! Igen! Nem! Nem! Igen! Nem! Nem! Igen! Igen! Nem! Semmi kétség! Szatellit! Aszteroid! Planetoid! Polaroid! Gyorsan közeledik! Morbid! Perfid! Veszedelmes! Veszélyes! Halálos! Szigorú intézkedés! Go-go: Szigorú intézkedés? Gepopo: Szigorú intézkedést! Go-go: Szigorú intézkedést! Gepopo: Szigorú intézkedést? Go-go (a miniszterekhez siet): Hamar! Ébresztő! Itt a reggel! Szigorú intézkedést! Önök kötelesek intézkedni! Fehér miniszter és Fekete miniszter: Szigorú intézkedést? Hogy lehet az? Mi ellen? (Néhány detektív eltűnik, és rögtön egy távirattal térnek vissza. Azt körülményesen kézről-kézre adják, végül Gepoponak kézbesítik.) Üstökös? Vízió! Mágneses? Fikció! Égitest, (Hulló csillag?) Illúzió! Fehér miniszter: Planetoid? Fekete miniszter: Absztrakció! Fehér miniszter: Aszteroid? Fekete miniszter: Azt képzeli? Fehér miniszter: Szatellit? Fehér miniszter és Fekete miniszter: Hallucináció! Gepopo: Kh… Kh…k. Kh! Kh! Kh! Kh! Kh! Kh! Go-go: Mi az, hogy kh…k? Gepopo: Ka! Ka-ka! Ka-ka-ka-ka-ka-katasztrófa! Közeledik! Fehér miniszter és Fekete miniszter: És mi? Menjünk? Csáó, herceg! És jó éjszakát! Go-go: Végre egyedül vagyok! Végre úr vagyok a saját házamban! Hol, hol késel, Go-Go-k legendás bátorsága? (A hóhér és a detektívek Gepopo főnöknek egy második táviratot nyújtanak át. Elolvassa.) Breughelland népe (I): (vegyeskar, a színpad hátsó részén) Ó, jaj, herceg, ó, jaj! Lásd kétségbeesésünket! Gondban vagyunk! Veszélyben leszünk! Állj mellénk! Gepopo: Kukurikú! Kikeriki! Már jön! Go-go Kicsoda jön? Gepopo: Már jön! Már jön! Már jön! Már jön! Kekerikeke! Kokorikoko! Kukurikuku! Kakarikakaka! Kakarikaka! Makabrikaka! Makabrika! Brikamaka! Kamakabri! Makabri! Makabri! Makrabey! Makrabey! stb. Go-go: Miféle makrabe? Gepopo: Már jön! Már jön! Idenézzen! Ő! Ő! Ő! Már itt is van! Már itt is van! Itt van! Hol az őrség? Hol az őrség? Az őrség! Az őrség! Az őrség! Hívják az őrséget! Hívják az őröket! Hívják az őrséget! Itt van! Itt van! stb. Itt! Itt stb (Gepopo főnök pánikba esik, és egész kíséretével együtt menekül. Ám a várt veszedelem helyett hirtelen Astradamors rohan be a színpadra.) Astradamors: Hurrá, hurrá! Meghalt a feleségem, özvegy lettem! Go-go: Hurrá, hurrá! Elmenekült mindkét miniszterem! Astradamors: Hercegem! Go-go: Filozófusom! Go-go és Astradamors: Éljen, éljen! Minden a legjobban áll! Juhhé! Juheirasszasza! Breughelland népe (II): (Vegyeskar a földszinti zsöllyében (?)) Ó herceg! Hallgass ránk! Ó, jaj! Go-go: Mégis, mondd, kedves csillagászom, miféle különös köpenyt viselsz ma? Astradamors: Ez különben egy gyász-mantilla, előreláthatóan a „Dies irae”-hez! Breughelland népe (II): Herceg! Hallgass meg bennünket! Go-go: Csend az alvégen! Breughelland népe (II): Herceg! Segíts rajtunk! Könyörgünk, ments meg! Go-go: Igen, igen, máris jövünk… Voltaképpen mit akartok, kedveseim? (Bömbölő sziréna, Go-Go herceg teljesen megrémül, Astradamorsba kapaszkodik.) Segíts! Segíts rajtam! Ments meg! Astradamors: Gyorsan az asztal alá, és légy csendben, mint egy kisegér! Nekrotzar nagyszabású bevonulása, kaszával, trombitával, Pieten lovagolva, vele együtt pokoli kísérete. Nekrotzar: Ó, jaj! Astradamors: Ó, jaj! Breughelland népe (II): Ó, jaj! Nekrotzar Eljött a harag, és a megtorlás nagy napja! Breughelland népe (II): Ó, jaj! Breughelland népe (I): Ó, jaj, herceg ó, jaj! Lásd jajgatásunkat! Gondban vagyunk! Veszély fenyeget! Állj mellénk (hisz mindig közel álltál hozzánk!…) Nekrotzar: És aki most hozzátok szól, annak hatalmas, kétélű kardja van! Breughelland népe (II): Ó, jaj! Nekrotzar: És azzal fog hadakozni! Breughelland népe (II): Ó, jaj! Ó, jaj! Ó, jaj! Breughelland népe (I): Hallgass meg bennünket, herceg, ó hallgass meg! Nekrotzar: És 7 angyal harsonázik majd 7 harsonával! Akinek van füle a hallásra, az meghallja, mert eljött a számadás órája! Breughelland népe (II): Ó, hatalmas Macabre! Könyörülj rajtunk! Ne ölj meg bennünket! Nekrotzar: Hatalmas forróság jön majd, mintha ezer nap sütne, és az óceánok vize elpárolog majd, és a hegyek nagy robajjal összeomlanak, és a levegő égni fog, ahogy a lángoló alkohol, és az emberi faj megperzselődik, és az elszenesedett emberi hullák összezsugorodnak, mint a gyűrt fejek! Breughelland népe (II) (szólisták): De engem, engem, engem, kérlek, hagyj életben! Kivételesen engem, engem, engem! Nem, engem, engem, csakis engem! Öld meg a többieket, csak engem, engem, engem ne! Engem, engem, engem ne! Engem ne! Astradamors: Még nincs annyira közel: még van valamennyi időnk! Ó, nagy Macabre! Ezen az asztalon – minden rendben? Készen áll még néhány fogás! Mi történne egy ilyen csekélységgel? Piet: Igen, a mennybe vezető út talán hosszú, miután elmúlik a világvége; ezért elveszünk némi ennivalót ebben a hercegi „vendéglőben”. Az első fogás előtt italnak Mosell-t ajánlanék! Egész életemben folyton csak ezt ittam… Ha piálunk, soha, soha, soha se félünk majd, magától, a legiszonyatosabb világvégétől sem… Astradamors: Tra-tra! Piet és Astradamors: És búcsút veszünk innen dallal, zenével! Fallerilalla, falalalala, falalalalala! Hej, Nekro testvér… (Piet egy pohár bort nyújt Nekrotzarnak.) Astradamors: (koccintana de Nekrotzar nem figyel rá) … ne nézz már rá olyan vészjóslóan! Piet: Itt van, neked is egy jó pohárka bor! Piet és Astradamors: Meglátod, milyen jót tesz, megerősít majd! Nem érzed magad többé úgy, mint egy kivert kutya! Ha már úgyis le akarsz ölni bennünket! Fallerilalla, falalalala, falalalalala! (Go-go herceg az asztal alatt kinyújtja a kezét, mire Astradamors diszkréten neki is ad egy pohár bort.) Piet: Egészséges túlélésünkre, prosit! Astradamors: Boldog elmúlásunkra, prosit! Piet: Szerencsés „fűbe harapás”-ra, prosit! Astradamors: A napsütötte „exitus letals”-ra, prosit! Piet és Astradamors: A nagy, különös, hátborzongató Nekro-haverre, vagyis tzárra, a könyörtelen Kaszás emberre! Ha-ha-ha! Prosit! Prosit! Prosit! A mi Nekrónk nem is cár, talán csak kicsit bolond! Igaz, különös, sőt bizarr, mégse görbíti meg, hajunk szálát sem! És nem fenyeget semmi veszéllyel! Csodásan érezzük magunkat! Hej, Nekrotzar, te segglyuk! Nekrotzar: Munkára! Fel! Hogy teljesítsem szent kötelességem! De előbb egy kortyot ebből az embervérrel telt kehelyből! Áldozatom által kipréselt nedűből! Ez megerősít és felüdít, mielőtt, hah, a tettek mezejére lépek! Ex! Piet és Astradamors: (ismét töltenek Nekrotzarnak) Csakhogy már iszik! Hurrá! Prosit, Nekro, fenékig! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Igyál! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Igyál! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Egész… Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: …ségedre! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Igyál! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Igyál! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Míg… Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: …nem… Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: …rugsz… Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: …be! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Igyál! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Prosit! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Igyál! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Prosit Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Igyál! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Skál! Nekrotzar: Ex! Piet és Astradamors: Igyál! Nekrotzar, Piet és Astradamors: Ex! Ex! Ex! Ex! Ex! Stb. Nekrotzar: Jóízű ez a vér! Piet és Astradamors: Dehogy! EZ BOR! Nekrotzar: Jóízű ez a vér! stb. Galimatias: Hmm! Drága nedű! Pompás! Csodás! Öreg vagyok és gyenge. De mégis! Ez erőt ad! Hej! Ördögbe is, még egyszer! Töltsetek! Újra! Újra! Jöhet! Újra! Újra! Ah, igen… Mit akartam mondani? Ah! … Gyenge vagyok és öreg… A testem hideg, olyan hideg! Túl sokat öltem, a Földet oly gyakran pusztítottam! Sodomát, Gomorrát felégettem! Özönvizet küldtem! Leromboltam Bábel tornyát! Elintéztem Ádámot és Évát, fiaikat, Káint és Ábelt! Császárokat, dinasztiákat irtottam ki, senki se menekülhetett előlem! Szokratésznek méregpoharat nyújtottam! S tőrt Nérónak, a gyújtogatónak! Hóhér, gyilkos, méregkeverő, orvlövész, Kle… Kleopátrának kígyót vittem… Ha! Vipera? Sárkány? Szfinx? A mészáros! A boszorka! Fúria! Erynnisz! Borzalmas kínzóeszközeivel! Mi, Ostor, seprű, vessző, nyárs? Nem a Paradicsomban jársz! Piet és Astradamors: Ostor? Seprű? Vessző, Nyárs? Ilyet nem a Paradicsomban látsz! Tetejében iszonyatos pókkel! Piet, Nekrotzar és Astradamors: Boszorkányok, fúriák, Erynnisz! Ah… Az összes boszorkát, sárkányt, szfinxet, fúriát, Erynniszt, királyt, hadvezért, elnököt, diktátort,… Piet: …minden impresszáriót… Nekrotzar: …mindenkit, aki idegesített… Piet és Astradamors: …mindenkit, aki idegesített… Nekrotzar: …ezeket egyszerűen kiradíroztam… Piet és Astradamors: …ezeket kiradírozta! Nekrotzar: …Caligula! Theoderich! Dzsingisz Kán! Rettegett Iván! Napoleon Bonaparte! (Nekrotzar a részegségtől már annyira tántorog, hogy ráesik a terített asztalra, lerántja az asztalterítőt úgy, hogy Go-Go, aki az asztal alatt kuporog, hirtelen láthatóvá válik.) Nekrotzar: Mondd,… te vagy Dzsin-Dzsingiz Khakhakán, vagy Rette-Rettegett Iván cár? Astradamors: B…bemutathatom? Nekro-cár… Go-Go cár… Go-go, Piet, Nekrotzar és Astradamors: Én cár, te cár, ő cár! Én cár, te cár, ő cár, mi cár! Ki cár? Mi cár! Bizarr! Bizarr! (Hirtelen robbanás, heves fényjelenség. Óriási zaj a színpad mögött, üvöltés, majd földrengés.) Nekrotzar: Hol vagyok!? Hány óra van? Piet: Az idő… (előhúz egy óriási homokórát a zsebéből) 12 perc éjfél előtt… Most pedig ki vele: túléljük vagy sem? Nekrotzar: Tölts! Prosit! Ex! (hirtelen nagyon megrémül) H-hány óra? Piet: Az idő: (elővesz egy óriási konyhai órát) 10 másodperc múlva éjfél… (Vakító fény, földrengés. Hirtelen teljes csend, sápadt félhomály, a földrengés megszűnt.) Go-go: Adieu, Breughelland! Nekrotzar: M-mit mo-mondtál? Ha-hány óra? Piet: A pontos idő: a gongütés… Nekrotzar: Ho-hol a kaszám? A tro-trombitám? Lovam? Gyorsan! Gyorsan! Ah… túl késő… (Go-Gohoz) Segíts! Segíts rajtam! Go-go (Astradamorshoz): Segíts! Segíts rajta! Astradamors (Piethez): Segíts! Segíts rajta! Nekrotzar: Segítség! Segítsetek rajtam! Kaszát! Trombitát! (Go-Go, Piet és Astradamors gyorsan odaviszik neki a kaszát, a trombitát, stb.) Lovat! A lovamat! Go-Go, Piet és Astradamors: Itt a lovad! (Go-Go herceg, Piet és Astradamors teljesen részegen, nagy nehézségek árán odacipelik Nekrotzart a hintalóhoz, felültetik rá.) Nekrotzar: Magasabb parancsra kialszik a Nap, Hold, csillagok! (A Nap és a Hold fénye megszűnik, az üstökös ellenben egyre intenzívebben sugároz. Esetleg: a Saturnus kiesik gyűrűjéből, csak a gyűrű marad látható.) Jégeső, tűz, kéneső, mindez vérrel keverve hull a Földre, egy nagy hegy lángolva száguld a tengerbe, és a tenger vérrel van tele! Halljátok a mennyből a dörgő hangot, ettől kezdve többé nem létezik az idő, az idő csendben megszűnik… nincs tovább, mert ami megmaradt: az Örökkévalóság, az Űr, és a nagy Semmi! És én láttam és látom: a Kegyetlen végső éjfélt üt! A Mindenható nevében most megsemmisítem a Világot! (Hirtelen félhomály; fakó, földöntúli világítás.) Igen, megtörtént! Megtörtént! Megtörtént! … (Fokozatosa teljesen sötét lesz. Nekrotzar részegen lezuhan a hintalóról.) Női kórus (hátul a színpadon): Consummatum est. (=Elvégeztetett) Közjáték NEGYEDIK KÉP A szép Breughellandban színpad, mint az első képben. (Piet és Astradamors szabadon lebegnek a térben.) Piet: Astradamors szellem, meghaltál? Astradamors: Igen. Piet: És én halott vagyok? Astradamors: Igen, Piet szellem! Piet: Mióta? Astradamors: Éjfél óta. Piet: Őszinte részvétem! Astradamors: Mindenesetre, köszönöm! Piet: Érzed? Lebegünk… Astradamors: Lebegünk… Piet: … a Paradicsom felé… Astradamors: … magasabbra… Piet: Már hallom a mennyei hárfákat… Astradamors: … magasabbra, magasabbra… Szárnyaim nőnek! Piet: Nekem is! Go-go (hátul, a színpad mögött): Halló! (kicsit közelebbről) Halló! Piet: Már kiáltanak nekünk! Go-go: Halló! Piet: Gyere, repülünk… Piet és Astradamors: … az azúrkék végtelenségbe! (Kilebegnek a látótérből.) Go-go (még mindig kívül): Halló! Halloó! Halló, Breughelland! (Go-Go herceg megjelenik a színpadon.) Van itt valaki? Senki sincs itt? Mind meghaltak? Mind, mind, mind halott? Csak én maradtam életben? Egyedül én? Véletlenül? (Megjelenik Ruffiack, Schobiack és Schabernack.) Ruffiack, Schobiack és Schabernack: Mi hárman kiszolgált katonák vagyunk, a sírból jövünk, szétosztjuk a zsákmányt, amit a Jóisten adott. Ruffiack: Állj! Egy civil! Go-go: Talán mégse, kedves katonáim, mi vagyunk Go-Go herceg, a nép barátja, az önök uralkodója! Schobiack: Bah! A herceg halott! Schabernack: És te, Baby, te is halott vagy. Értetted? Go-go: Nyugodtan tegezhettek, kedveseim! Mi jó bajtársak akarunk lenni! Magas kitüntetésekkel dekorálunk ki, érdemeitek elismeréseként! Felmentünk a hivatalos szolgálatból… (Az egyik veterán bandita torkon ragadja Go-Go herceget. Ebben a pillanatban megjelenik Nekrotzar; eddig a talicskán feküdt a zsákmányolt lomok alatt.) Nekrotzar: Hah! Hercegem, ön életben maradt? Akkor mégse pusztítottam el az egész világot? Kaszám! Trombitám! Lovam! Az üstökös! Go-go: Majd később, kedvesem… (hirtelen a három veteránhoz) Ti pedig! Figyelem! Ki a mellett, be a hasat! (Ruffiack, Schobiack és Schabernack engedelmeskedik.) (Nekrotzarhoz) És most szépen mondd meg, kicsoda vagy? Nekrotzar: Hol… hol van a sírom? (Hirtelen kiugrik a sírból Mescalina, mint egy fúria, ostorral, nyárssal és ráveti magát Nekrotzarra.) Mescalina: Astharoth! Nekrotzar: Átkozott! (Mescalina vadul üldözi Nekrotzart, aki menekül előle.) Mescalina: Behemót! Nekrotzar: Kárhozat! Mescalina: A vámpír! Nekrotzar: Segítsetek! Mescalina: Sátán! Nekrotzar: Mentsetek meg! Mescalina: Belzebub Nekrotzar: Mentsetek meg! (Mescalina elérte Nekrotzart, szorosan tartja, és azon van, hogy a nyársat a mellébe döfje.) Mescalina: (rettenetes, artikulálatlan győzelmi kiáltás) Nekrotzar: (rettenetes, artikulálatlan halál rikoltás) Go-go: Sereg! Ragadjátok meg ezt a fúriát! (A három veterán ráveti magát Mescalinara.) (Schabernackhoz) Hé, te szaladj, és hozz egy kötelet! Mescalina: (akit Ruffiack és Schobiack tovább is lefogva tart) Hades, Orcus, Tartarus! Ő az! Az első férjem! Nekrotzar: Ostor, vessző, pók, nyárs, pokolra velük! (Schabernack ismét megjelenik. Maga után húzza a két minisztert, akik egy hosszú kötéllel össze vannak kötve.) Fehér miniszter és Fekete miniszter: Ártatlan! Ártalmatlan! Tiszteletreméltó! Csodálatraméltó! Altruist! Humanista! Szociális! Lojális! Irgalom! Mescalina: Fenség! Ezeket én ismerem! És kész vagyok bizonyos leleplezésekre! Fehér miniszter: Fenség, mégis, ő találta ki a legszégyen teljesebb adókat! Mescalina: Ha-ha, kincsem, és ki akarta a herceget eltávolítani? Fekete miniszter: Fenség, mégis, ő találta ki az inkvizíciót! Mescalina: Ha-ha, drágám, és ki akarta zsarnokként… Fehér miniszter: Ki akarta a tömeg sírokat? Mescalina: És ki akarta…? Fehér miniszter: Igen, és ki találta ki…? Mescalina, Fekete miniszter és Fehér miniszter: Ki? Mescalina: Ő! Te! Ti! Fehér miniszter: Ő! Te! Ti! Fekete miniszter: Ő! Te! Ti! (Mescalina egy cseles rúgással földreküldi Ruffiackot és Schobiackot. Kiszabadítja magát, rátámad a két miniszterre. Közelharc.) Go-go: Hadsereg! Támadás! (A veteránok lemészárolják Mescalinne-t, a két minisztert és Go-Go herceget. Valamennyi harcoló fél földrezuhan, mozdulatlanul fekszik. Piet és Astradamors gyanútlanul besétált. Go-Go herceg felugrik.) Üdvözöllek benneteket, barátaim! Astradamors: Fenség! Piet: Ön is halott, ahogy mi? (Go-Go elővesz három üveget, odanyújt egyet-egyet Pietnek és Astradamorsnak.) Go-go: Itt van testvérek, igyatok! Go-Go, Piet és Astradamors: Szomjasak vagyunk, tehát élünk. Nekrotzar: Így… tehát éltek… Tükörkánon: (Napfelkelte, nagyon fokozatosan. Nekrotzar egy darabig mozdulatlanul áll, majd elkezd összezsugo-rodni, egyre kisebb lesz, golyóformát vesz fel, végül eltűnik, egybeolvad a talajjal.) (Míg Go-Go, Piet és Astradamors isznak, a sírból erotikus hangok hallatszanak. Azután hirtelen felpattan a sírkamra ajtaja, Amandoés Amanda lépnek ki egymást átölelve.) Finale. Passacaglia Amanda: Ah, milye jó volt a sötét sírban egyedül lenni veled, te édes fiúcska! Amando: Ó, édes leányka, szerintem is nagyszerű, ha a sötétben jó dolgokat művelünk! Amanda: Jó, hogy senki se hallott bennünket, a sírban ezért zavartalanul együtt lehettünk! Amando: Igen, sokan azonnal megbotránkoznak, ha a mámorban kicsit csövezünk. Amanda: Ezek az emberek jól megijedtek, mikor a világvégéről hallottak. Amando: Számunkra is végetért a világ, most mégis újra elevenek vagyunk! Amanda és Amando: Mit törődünk a pusztulással, amíg vágyat és kedvet érzünk? A halálfélelem mások számára gyötrelem; nekünk teljesen közömbös. A borzalomtól mások megrémülnek, számunkra csak az itt és a most létezik, csak az itt és a most. Go-Go és Mescalina: Itt és a most! Amanda és Amando: Ugyanis, az a legjobb, ha egymásnak szeretetet tudunk adni, kapni. Ha ezt tesszük, csendben megáll az idő, csak az örökkévalóság létezik. Mind: Jó emberek, ne féljetek a Haláltól! Valamikor biztosan eljön, de mégse ma! És ha jön, akkor hadd jöjjön! Addig éljetek boldogan és derűsen! Nyersfordítás – hol angolból, hol németből – dr. Bánhalminé, Tankó Enikő 2013 május