ARNOLD SCHÖNBERG Mózes és Áron Szereplők Mózes próza Áron tenor Fiatal lány szoprán Beteg nő alt Fiatal férfi tenor Meztelen ifjú tenor Egy másik férfi bariton Ephraimita bariton Egy pap basszus Négy meztelen szűz két szoprán, két alt Hat szólóhang szoprán, mezzoszoprán, alt, tenor, bariton, basszus I. FELVONÁS 1. Jelenet Mózes elhivatása MÓZES Egyetlen, véghetetlen, mindenütt jelenvaló, láthatatlan és ábrázolhatatlan Isten! HANG AZ ÉGŐ CSIPKEBOKORBÓL Oldd le a sarudat! Ne jöjj ide közel, mert szent a föld, amelyen állsz, Légy Isten prófétája! MÓZES Atyáim Istene, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak istene, ki ismét fölébresztetted elmémben te nagy gondolatodat. Ó, Isten, ne hívd prófétául a te szolgádat! Öreg vagyok. Kérlek, hagyj engem csendben ügyelni a nyájra. A HANG Te láttad a szörnyűségeket, ismered az igazságot. Nem kell mást tenned, mint kiszabadítani népedet. MÓZES Ki vagyok én, hogy harcolhassak a vakság ereje, hatalma ellen? A HANG Istennel egyesülve, vele szövetségben szakíts a Fáraóval! MÓZES Mi ád a népnek bizonyságot elhivatásomról? A HANG A szent örökkévaló neve. A véghetetlen ki fogja őket szabadítani. Nem fognak soká sínylődni a szolgaságban. MÓZES Senki sem fog hinni nekem. A HANG Fülük hallatára csodálatos dolgokat fogsz mívelni. És az ő szemük fölismer téged. Pálcád által észrevesznek, csodálni fogják nagy bölcsességedet. Kezed által hinni fognak hatalmadnak, s a Nílus vizénél megérzik, mit parancsol nekik önnön vérük. MÓZES De az én nyelvem nem elég hajlékony, gondolkodni könnyű, beszélni fáradságos. A HANG Ahogy a csipkebokortól a sötétség, úgy világosul meg minden az igazság fényétől - s úgy fogod majd fel az én üzenetemet minden dologból. Áront megvilágosítom. Ő lesz a te nyelved, szószólód. Általa úgy szól hangod, ahogy a tiéd által enyém. Áldott lesz a te néped, amiért ezt megígérem neked. A te néped kiválasztatott az összes többi előtt. Az egyedülvaló Isten népe. Így ismerjék őt, s egyedül őt imádják. Egy évezred minden megpróbáltatásának alá lesznek vetve. Ígérem Neked, oda vezetlek, ahol az Örökkévaló segítségével minden nép mintaképévé lesztek. És most menjél! Áron jön eléd a pusztaságban. Hamarosan meglátod, üdvözöld őt. Tudasd mindezekről! Eredj! 2. Jelenet Mózes találkozik Áronnal a pusztaságban ÁRON Ó, atyáim gyermeke, a Mindenható Isten küldött téged? MÓZES Ó, atyáim gyermeke, lelkem testvére az Egyedülvaló által szólok, hallgass meg engem és őt, s mondd, mit fogsz fel belőle. ÁRON Testvérem, nemde a Mindenható edényül adott téged, hogy belőle felebarátainkra önthessem az Örökkévaló szent kegyelmét? MÓZES A kegyelem a fölismerés által töltetik be. ÁRON Ó, boldog nép, mely az egyetlen Mindenható Istenhez tartozol,akin semmi más erő sem győzedelmeskedhet. MÓZES Más istenek is élnek a nép képzeletében, de a Mindenható Isten az emberektől távol létezik. ÁRON Ó, legmagasabb fantázia látomása, mily boldog, akit arra csábítasz, hogy elképzeljen téged. MÓZES Hogy is tudná ábrázolni fantázia az elképzelhetetlent? ÁRON A szerelem bizonyára nem fárad bele. Boldog a nép, mely ennyire nagyra becsüli Istenét. MÓZES Kiválasztott a nép, mely megismeri a láthatatlant, gondolkozik az elképzelhetetlen nagyságon. ÁRON Kiválasztott a nép, mely egyetlen nagy Istent szeret örökkön örökké, ezerszerte nagyobb odaadással, mint az összes földi nép a maga számos istenét. Láthatatlan. Elképzelhetetlen. Választott nép - tudod-e imádni, akit elgondolni se mersz? MÓZES Nem mer? El sem gondolhatja, mert láthatatlan, nem mérheti föl, mert örökkétartó, végtelen - mert mindenütt jelenvaló és mindenható, Az egyetlen, Mindenható Isten. ÁRON Elképzelhetetlen Isten! Te megbünteted az Atyák vétkét gyermekeikben s a gyermekek gyermekeiben. MÓZES Bünteti? Képesek leszünk-e mindarra, amit az elkövetkezőkben kívánsz tőlünk? ÁRON Ó, igazságos Isten! Te megjutalmazod, aki hü a te parancsolataidhoz. MÓZES Ó, igazságos Isten, aki mindent eldöntöttél, aminek meg kell történnie, kinek adod a jutalmat? Annak aki várja, vagy aki semmit se vár? ÁRON Jóságos Isten, meghallgatod a koldusok kérését, elfogadod a jók áldozatát. MÓZES Hatalmas Isten, elfogadod a koldusok fölajánlásait, megváltod azokat, akiket szegénnyé tettél? Tisztítsd meg gondolkodásunkat, szabadíts meg az értéktelen dolgoktól! Tégy igazakká, nem lehet más jutalma az áldozatnak! ÁRON Csak a Mindenható Isten tudta az oly gyenge, letiport népet kiválasztani. Kitárni előttük minden hatalmát és az ő nagy csodáit, tanítván az iránta való tiszteletre, bizalomra. MÓZES Az eszme kérlelhetetlen törvénye beteljesülésre késztet. ÁRON Mindenható ! Légy e nép Istene, szabadítsd ki őket a Fáraó rabságából! 3. Jelenet Mózes és Áron Isten üdvözletét viszik a népnek FIATAL LÁNY Láttam őt távolról, amint a tüzes láng fölfénylett előtte és megszólította őt. Ő térdre vetette magát, elrejtve fejét a homokban, azután indult a Pusztaságba. FIATAL FÉRFI Elment házam mellett, mintha világító felhő lett volna, úgy szaladt el. - Inkább lebegett, mint járt. Valóban, alig érintette a földet, oly gyorsan ment. MÁSIK FÉRFI Köszöntöttem őt, de nem adott jelet, nem késlekedett. És azután hallottam, mondta: Isten parancsára kell találkoznia testvérével, Mózessal a Pusztaságban. PAP Mózessal? Aki az őrt agyonütötte? KÓRUS (férfiak, nők) Mózes! Ő elmenekült. Szenvedhetünk majd a Fáraó haragjától. Most visszatérve lázadást fog szítani? PAP Új Isten szolgálatára kötelez bennünket? KÓRUS Új Isten, új áldozatok? FÉRFI Ő lesz a mi pártfogónk. PAP A régi istenek is pártfogoltak bennünket, és ha egyik hiányzott, másiknak mondtunk imát. KÓRUS (nők) A lehetetlen teljesítését nem kérhetjük az istenektől. FIATAL FÉRFI Hogy fog ránk ismerni a legújabb Isten? Akárcsak Áron, bizonyára ő is szárnyalva jár. FÉRFI Az új Isten bizonnyal erősebb lesz Fáraónál, erősebb, mint a mi többi isteneink. Az istenek a múltban elnyomóinkat segítették. Ez az isten a mi segítségünkre jó. LÁNY Gondolom kellemes lesz és ifjú, csinos és pompázón fényes, akárcsak Áron. KÓRUS Ha Mózesről ítéljük meg az új Istent, akkor véráldozatot fog követelni. Az új Isten se fog rajtunk segíteni. Véráldozat! Véráldozat! PAP Ne káromkodjatok! Vannak istenek, akik csak büntetnek, vannak, akik mindig jóindulatúak, némelyiket mindig ki kell békíteni. Másokat örökre megnyerhetünk. KÓRUS Véráldozat! Váráldozat! LÁNY Úgy örülök, szívem boldogságtól árad, ujjongás tölti be lelkem, ó szent, imádott Isten, jelenj meg teljes dicsőségedben, szerelemmel foglak szolgálni Téged! FIATAL FÉRFI Ó, Isten, ki fönt lebegsz, fönt az egek csúcsán, magasabban, mint más istenek. Emelj minket magasba, közeledbe ! Mily gyorsan elenyészik a hamis képek ereje, hatalma. FÉRFI Ha ő segít, ha megvéd bennünket Fáraó embereitől és a hamis istenektől is, akkor ő lesz a mi Istenünk és Izráel istene, akinek szolgálunk, akinek áldozatot mutatunk be. KÓRUS Kedves Isten mutatkozik meg ő dicsőségében. Isten, aki lebegni tud s magához emel minket, Isten, aki megvéd bennünket s szabaddá tesz! Bizonyára erősebb, mint Fáraó. Ne törődj a hazugokkal! Mi engedelmeskedünk neki, fölajánlást teszünk, imádni akarjuk őt. KÓRUS (két csoportban) Ne törődj a hazugokkal, az istenek nem szeretnek minket. Ki lehetne hatalmasabb Fáraó isteneinél? Hagyjatok minket békében! Folytassuk a munkát, míg nem lesz még nehezebb. Ő minket szabaddá tesz, Őt akarjuk imádni, áldozunk neki, Őt akarjuk imádni, áldozunk neki. LÁNY Ő minket szabaddá tesz. (Mózes és Áron hirtelen megjelenik a távolban, közeledésüket leírja a kórus. ) KÓRUS Nézd Mózest és Áront! Mózes nagyságos fejét... Mózest, kezében a pálcával, lassan szemlélődve jár, úgy tetszik áll; most mozdul kicsit. Vár valakire? Vagy közeledik... Vár! - Nem, közeledik. Ősz feje hatalmas, erős a karja, erőt sugároz arckifejezése, nézd Áront, e már nem ifjú ember, könnyű léptekkel jön messze előtte. Közeledik Mózeshez? Nem, előtte jön. Ott van már Mózes mellett? Előtte vagy mögötte? Jönnek, de nincs köztük távolság. Közelebb vannak, távolabb - mélyebben - magasabban, egészen eltűntek... Nézd Mózest! Nézd Áront! Megérkeztek. 4. Jelenet KÓRUS Vajon meghallgatásra talált-e az új Isten követe? Visszajön-e vezérként hozzánk új reményre? Szívesen áldozunk neki pénzt, jószágot, életet. Vedd el tőlünk! Szeretetünk kényszerít bennünket, hogy neki adjuk magunkat nemcsak a kegy reményében. Maga az odaadás is gyönyörűség, a legfőbb kegy. MÓZES Egyetlen, örök, Mindenható, mindenütt jelenvaló, láthatatlan, ábrázolhatatlan... ÁRON Ő választott ki minket minden nemzetek közül. MÓZES Nem kíván tőletek áldozatot... ÁRON Egyedül titeket kíván. MÓZES Nem a részt akarja, az egészet követeli. ÁRON Teljes kegyével akar megajándékozni benneteket, rogyjatok térdre és imádj átok. KÓRUS Imádni? Kit? Hol van ő? Nem látom őt! Hol van ő? Jóságos-e vagy sem? Szeretnünk vagy félnünk kell őt? Hol van? Mutasd meg, s úgy letérdelünk, úgy idevonszoljuk a barmot, az aranyat, a gabonát és a bort. Mindent meg kell kapjon az Istened, ha mi az ő népe vagyunk, ha ő a mi Istenünk, ha megvéd minket, ámde hol van? Mutasd meg őt nekünk! ÁRON Zárjátok be szemeteket, tömítsétek be fületeket, csak így tudjátok látni, hallani. Egyetlen élőlény sem láthatja, hallhatja másként. KÓRUS Sose lehet látni? Örökké láthatatlan? KÓRUS (nők) Micsoda? A te mindenható Istened nem képes megjelenni előttünk? ÁRON De aki igaz, látni fogja őt. LÁNY Látom az ő fényességét. FIATAL FÉRFI Lebeg, mint egy isten! FÉRFI Ő a mi Istenünk, PAP Akkor a gyilkosnak örökké kell őt félnie? ÁRON Aki látja őt; nincs elveszve. KÓRUS (férfiak) Akkor mindnyájan elveszünk, mert nem látjuk őt. (nevetés) KÓRUS Távozz tőlünk a te új Isteneddel, ezzel az egyetlen Mindenhatóval! Távozz tőlünk, a te mindenütt jelenvaló istenségeddel! Mi nem féljük, nem szeretjük a te Istenedet - akár jutalmaz, akár büntet bennünket. MÓZES Mindenható, az én erőm kimerült, gondolatom elerőtlenedett Áron szavaiban. (Mózes mindjobban háttérbe kerül.) HAT SZÓLÓHANG Áron ! ÁRON Csend! Én vagyok a szó és a cselekedet! (Kitépi a pálcát Mózes kezéből. ) KÓRUS Áron, mit művelsz? ÁRON Mózes pálcája vezet benneteket. Nézzétek a kígyót! (Földre dobja a pálcát, ) KÓRUS Kúszik! Kígyóvá változik. Tekereg. Nézzétek, fordul mindenki ellen! ÁRON Mózes kezében a rideg pálca: törvény, az én kezemben a leghajlékonyabb kígyó: okosság. Kövessétek, ahogy ő parancsolja! KÓRUS Mozdulj, menj vissza! Itt jön, ott megy! Vidd innét! Végünk van, elvarázsol bennünket! (Áron megfogja a kígyó farkát, s pálcaként visszaadja Mózes kezébe. ) ÁRON Lássátok a hatalmat, mely e pálca révén megadatott a vezérnek! KÓRUS (nők beszéde) Csoda rémülete tölt el minket. A pálca, mely kígyóvá változik, megmutatja, hogy ura a népnek. Milyen nagy is eme Áron hatalma! KÓRUS (férfiak éneke) Áron, Mózest szolgálja? Mózes viszont az új Istent? Akkor az Istennek is hatalmasnak kell lennie, ha ilyen hatalmas személyek szolgálják. KÓRUS (mindenki) Áron, Mózest szolgálja? Mózes viszont az Istent? A pálca által, melyet Istene Mózesnek adott, erősebb ő még Áronnál is. Akkor bizonyára hatalmas Isten az övék, ha ilyen erőnek parancsolni tud. Milyen óriási a nagy Isten hatalma, ha ilyen hatalmas személyek szolgálnak neki! Áron, Mózest szolgálja? Mózes viszont az új Istent? Akkor bizonnyal hatalmas Isten az övék, ha ilyen hatalmas személyek szolgálnak neki. LÁNY Szabaddá tesz minket! FIATAL FÉRFI Imádni akarjuk őt! FÉRFI Áldozni kívánunk neki! PAP A te pálcád kényszerít minket, ámde nem kényszeríti Fáraót, hogy nekünk szabadságot adjon. ÁRON A ti lelketek összetört, és a ti büszkeségtek elszáradt. Nem bíztok Istenben, se magatokban, mert a ti szívetek beteg! Így nem semmisíthetitek meg Fáraót. KÓRUS Fáraó hatalmas, mi gyengék vagyunk! ÁRON Nézzétek Mózes kezét! Mily egészséges és erős! De most Mózes szíve olyan, akárcsak a tiétek, mert tudja, hiányzik belőletek a lélek. Kezét szívére teszi, s lám épp oly beteg, akárcsak ti. Nézzétek! KÓRUS Bélpoklos! Fuss előle! Ne kerülj útjába, ne érintsd őt, beteg leszel tőle! Bélpoklos! ÁRON Benne lássátok magatokat: bágyadtak, betegek, gyűlöltek, leigázottak, meggyötörtek! De mivel Mózes keblében a hatalmas Isten lakik, ereje hamarosan megszabadít benneteket a Fáraótól. Lássátok! HAT SZÓLISTA Lássátok! ÁRON Mózes most bélpoklos kezét erős, egészséges szívére teszi. KÓRUS Csodálatos! Nézd! Csodálatos! A kéz ismét ép és erős! ÁRON Lássátok meg benne magatok mását: mert a ti lelketek le fogja győzni Fáraó seregeit! KÓRUS (nők) Mózes, Áron által föltárta előttünk, hogy az ő Istene megjelent neki, és most el tudjuk képzelni eme Istent, kit látható csodák bizonyítottak. KÓRUS Ó, Áron, csodát mutattál nekünk. A kéz meg egyaránt lehet egészséges vagy beteg, bizonysága Isten létének, aki még nem kívánja megmutatni arcát. Mózes, Áron által föltárta előttünk, hogy az ő Istene megjelent neki. Ó, bélpoklos a hitetlenség keze - és egészséges a hívők szíve, és most már el tudjuk képzelni ezt az Istent. Megnő a jelkép, hogy elképzelhessük őt. A lelkesült szív bízik az egy Istenben, kiről látható csodák tanúskodtak. Mózes, Áron által megmutatta előttünk, hogy az ő Istene megjelent neki, és most már el tudjuk képzelni eme Istent, kit látható csodák bizonyítottak. KÓRUS Mindenható Isten! FÉRFI ÉS FÉRFIKÓRUS Mindent a szabadságért! Törjük szét a bilincseket, öljük meg a felügyelőket! Öljük meg őket! Öljük meg minden papjukat, öljük meg őket ! Döntsük le bálványaikat ! Döntsük le ! Gyerünk - ki a Pusztaságba! KÓRUS (nők) Ki a Pusztaságba! PAP Őrültek vagytok! Hogyan táplálhatna bennünket a Pusztaság? MÓZES A Pusztaságban az eszme tisztasága fog táplálni, megtartani benneteket... ÁRON ...és az örökkévaló megengedi, hogy jobb földi jövendőtök képét lássátok minden lelki csodában. A Mindentudó tudja, hogy ti még gyermek-nép vagytok, s nem várja el a gyermektől, ami az időseknek is nehéz. Ő számol azzal, hogy minden gyermek idősebbé válik, és minden idős ember bölcsebbé lesz. Ő ád nektek időt, hogy gyönyörűséggel készülhessetek a bölcsességre, melyet meghoz a kor. Sose felejt el táplálni benneteket a messzi Pusztaságban. A Mindenható átváltoztathatja a homokot gyümölccsé, a gyümölcsöt arannyá, az aranyat elragad. tatássá, a lélek elragadtatásává. Ki táplálja a Nílust, mely táplálja ezt a földet? Ő, aki a pálcát kígyóvá, az egészséget bélpoklos borzalommá változtatja. Nézzétek a Nílus tiszta vizét ebben a kancsóban! (Kiönti. ) Nem, ez nem tévedés. Amit ti láttok, vér! Mit jelent ez? Ez a mi vérünk, mely táplálékot ád e földnek, akárcsak a Nílus áradása. Ti hizlaljátok a hamisság szolgáit, a csalárd isten szolgáit! KÓRUS Választott nép! ÁRON De a Mindenható megszabadít benneteket és véreiteket! KÓRUS Választott nép! ÁRON Mert kiválasztott titeket minden nép közül az Egyisten népének, hogy egyedül őt imádjátok, ne szolgáljatok mást. S megszabadít benneteket fáradságtól, nyomorúságtól! Ez az ő ígérete: el fog vezetni benneteket a tejjel, mézzel folyó földre, részeltet a földi gyönyörben, mit lélekben atyáitoknak megígért. Fáraó itt marad, nézzétek meg ismét a Nílus tiszta vizét, amelybe ő beléfullad. KÓRUS Mi a választott nép vagyunk, a mindenekelőtt kiválasztott. Egyedül őt imádjuk, csak neki szolgálunk. Így majd szabadok leszünk fáradságtól, nyomorúságtól. Ez az ő ígérete: elvezet majd bennünket a tejjel, mézzel folyó földre, és élvezzük majd, amit egykor atyáinknak megígért. Mindenható, te erősebb vagy, mint Egyiptom istenei! Te ledöntöd Fáraót és minden szolgáját. Mózes és Áron által megszabadulunk a robottól. Véghetetlen Isten, imádunk téged! Neked szánjuk áldozatunkat, hűségünket, mert Te minket kiválasztottál s vezetsz bennünket az ígéret földjére. Szabadok leszünk, szabadok! Vége az I. felvonásnak KÖZJÁTÉK KÓRUS Hol van Mózes? (Suttogva ) Hol van a mi vezetőnk? Régóta nem látjuk őt. Sosem fogjuk viszontlátni. Elhagyott bennünket. Hol van az ő Istene? Hol van a véghetetlen? Hol van Mózes? II. FELVONÁS 1. Jelenet Áron és a hetven vének a kinyilatkoztatás hegye alatt HETVEN VÉNEK Negyven napja! PAP Negyven napja már, hogy egyre itt várunk. HETVEN VÉNEK Mikor lesz vége? PAP Milyen soká tart még? Negyven napja várjuk Mózest, és senki se ismeri még a Jogot és Törvényt. Fölfoghatatlan törvényét a még fölfoghatatlannak. EGY ÖREG Juda megszállta a legjobb legelőket. MÁSIK ÖREG Sokkal rosszabb, mint Egyiptomban. Napi pihenés nélkül fáradozni, ahogy Ephraim bánik Benjámin fiaival. HARMADIK ÖREG Benjamin fiai ellopták Ephraim asszonyát. HETVEN VÉNEK Az erőszak uralkodik. A bujaságnak nincs büntetése, az erénynek nincs jutalma. Negyven napot töltöttünk itt hiába a hegycsúcs alatt. ÁRON Ha Mózes elhagyja a csúcsot, idejön onnét, ahol egyedül előtte nyilatkozik meg a Törvény. Hallani fogjátok majd a Jogot és Parancsot az ő szájából. Ő nem helyezi a formát az eszme elé, mert mindkettőnek egyszerre kell megjelennie. HETVEN VÉNEK Túlságosan eljárt az idő, a nép csüggedt. Nem hisznek ebben a magas hegycsúcsban, mert a kinyilatkoztatást elrejti előlük. Ők dühösek, s már egy se bízik. Az elzárkózásban részvétlenséget látnak, a kinyilatkoztatásban ürügyet. Mózes hallgatását szökésnek tekintik. (Messziről lárma hallatszik. ) Csendet! Csendet! Túl késő van! (Hirtelen növekvő kiabálás, dühöngés zaja közeledik, majd heves nyugtalanság moraja tör be a színpadra mindenfelől. ) 2. Jelenet KÓRUS Hol van Mózes? Nem szánnánk széttépni őt. Hol a nagy Mindenható? Ezt hogy bocsátja meg? Hol van az Egyedülvaló? Mért nem vet gátat mindennek? Ne aggodalmaskodj! Szakítsunk vele! A foghatatlan Isten nem tiltotta meg. Követeljük a régi isteneket, hogy őket imádjuk! Vissza a régi rendet, különben ízekre szakítunk benneteket, akik elvittétek tőlünk a törvényt és jogot. HETVEN VÉNEK Áron, segíts rajtunk! Beszélj helyettünk! Meg akarnak ölni minket! Figyelnek rád! Szívük a tied! ÁRON Izráel népe, testvérem, Mózes ott késlekedik, ahol mindezideig, de legyen tőlünk közel vagy távol, a hegycsúcson időzik az ő Istene mellett. Lehet, hogy elhagyott bennünket, lévén oly messze tőlünk, s lehet, hogy Istene hagyta el őt, lévén oly közel hozzá. Netalán túlságosan is megközelítette, s az oly igen szigorú Isten esetleg elpusztította őt. KÓRUS (egyik csoport) Istene elpusztította őt! KÓRUS (másik csoport) Az istenek netalán elpusztították őt. KÓRUS (teljes) Az istenek bizonnyal elpusztították őt. Az oly hatalmas istenek elpusztították a vétkest. A véghetetlen nem tudta őt megvédeni. A nagy láthatatlan sose jő a mi segítségünkre. A nagy láthatatlan nem engedi, hogy megpillantsuk, az ő Istene erőtlen! Ó, öld meg őt, irtsd ki mind a papságot, sújts le rá, égesd el a papságot, a hamis Isten szolgáit ! HETVEN VÉNEK Áron, segíts minket! Engeszteld ki őket! ÁRON Izráel népe, visszahozom a régi isteneket és nektek adom őket úgy, ahogy kívánjátok. Hagyjuk a távolit, a véghetetlent, amíg vannak mindig-jelenvaló, mindenkinek elérhető istenek. Ti adtok hozzá anyagot,én majd adom a formát: az általánosat, láthatót, aranyban megörökítve. Hozzátok aranyaitokat, áldozzatok! Idézzétek meg őt, akkor boldogok lesztek! KÓRUS Örvendj Izráel, örvendj Izráel! Isteneink megjelentek képzeletünkben. Isteneink, ti vagytok érzékeink urai! Földiek és láthatók. Nyilvánvalók, biztonságunk ígérete. A ti mérhetőségtek nem kérhet olyat, amit szívünk megtagadna. Ó, istenek, mind oly közel vagytok érzéseinkhez. Ó, istenek, mi értünk benneteket. Az erény jutalma a nagy extázis, a gonosz cselekedeteket megbünteti a tisztesség. Mutassátok meg milyen választ érdemelnek tetteink! Ó, istenek, lássuk hatalmatokat! Örvendj Izráel, boldog Izráel! Ragyogó a te jelened, lehangoló minden örökkévalóság. A gyönyör nem tér ki a következmények elől, gátlástalanul szabad akar lenni. Élet és halál határolja az örömöt. Mindegyik lendíti, mindegyikből részesül. A veszély fölbontja életörömünket, állhatatosságunkat, bátorságunkat. Megkapjátok isteneiteket, legbensőbb érzéseitekhez a tartalmat és formát. Most a ti istenetek dicsfénye gyarapítja majd aranyatokat. Mondjatok le minden gazdagságotokról! Adjátok ide aranyatokat, tegyétek gazdaggá az isteneket, ők sosem hagynak benneteket éhen veszni! Örvendj Izráel! Örvendj! 3. Jelenet Az aranyborjú és az oltár ÁRON Ez az aranyábrázat bizonyítja, hogy minden létező dologban él az isten. Változhatatlan épp úgy, mint a jog, az anyag, az arany, amelyet adtatok. Látszatra változó, mint minden egyéb dolog, Másodlagos a forma, amit én adok neki. Ismerjétek föl magatokat az aranyképmásban. (Áron utolsó szavaira minden irányból teherhordozó tevék, öszvérek, lovak, cipekedők, szekerek és hasonlók jönnek be a színpadra. Sok helyütt az előtérben és a háttérben lerakják, csomóba hordják a terhet. Mindenféle jószágokat kísérnek a pásztorok. Egyidejűleg sok helyütt készülnek a mészárláshoz. Az állatok föl vannak díszítve, koszorúzva. A mészárosok hatalmas késsel lépnek be, s vad léptekkel táncolnak köröttük. ) (Lassanként beesteledik. A mészárosok most leölik az állatokat, odadobnak egy-egy húsdarabot a koncon összeverekedő tömegnek. Néhányan a véres húsdarabot marcangolva körbeszaladnak. - Miközben nagy fazekakat hoznak be, tüzet raknak. Tűzáldozatokat visznek az oltárhoz. ) (Mészárosok tánca. ) (Rokkant asszony jön be hordágyon. A tömeg középen helyet enged neki, s a rokkant asszony az aranyborjúval szemközt kerül. ) ROKKANT NŐ Ó, aranyábrázat, a te sugaraid meleget adnak, te gyógyítasz úgy, ahogy a nap sugarai sohase gyógyítottak, Én csak hozzád érintem kezemet, s béna lábam íme ismét mozdul. (Ahogy sötétedik, tüzek, fáklyák gyúlnak, bort és olajat szolgálnak föl.) KÓRUS (férfiak-nők, szorosan az aranyborjú körül) Ó, nagy istenek, csak darabkákat kérünk, melyek megoltalmaznának az elhagyott homoksivatagtól s a lángoló napfénytől. Itt vannak az utolsó morzsáink, melyeket holnapi fönnmaradásunkhoz gyűjtöttünk. (Különböző öregek, kik nehézkesen vonszolják magukat, most megállnak az aranyborjú előtt. ) KÓRUS (öregemberek) Utolsó szempillantásunkat, mely még megmaradt nekünk, áldozatként felajánljuk. HETVEN VÉNEK Ők magukat ölik meg áldozatként. (Gyorsan közeledő vágtázás hallatszik. A nép izgatottan szétszóródik. - A törzsfők és az Ephraimita vágtáznak el vadul az aranyborjú előtt. Leugrálnak a földre. A nézők fogják lovaikat. ) EPHRAIMITA Választott urai alatt csak akkor szabad a nép, ha olyan istenek uralkodnak rajta, akik hatalommal kormányoznak. Törzsfők, esküdjetek velem a kormányzó hatalom képmása előtt! TÖRZSFŐK Szólunk minden törzs nevében, ki minket vezéreinek nevez. Ó, istenek, lássátok, hogy térdelünk elétek. Hódolunk a mindenekfölötti hatalomnak, a legfelsőbb lénynek. KÓRUS Választott uraink alatt szabadon! (Egy ifjú utat tör a tömegben. Csonttá aszott. Dühödten néz. Két vesszőt tartva kezében csapkodja a körülötte állókat, próbálja kényszeríteni őket: hagyják abba a bálványimádást. ) IFJÚ Valaha fennkölt eszme jegyében indultunk, a jelen messze, a jövő kezünkben. Mélyre süllyedtünk, akár az élet. Semmisítsétek meg a Mulandóság képét! Tisztítsátok meg az Örökkévalóság szemléletét! EPHRAIMITA Itt láthatod az Örökkévalóságot, mikor is a te mostani életed ily keveset ért... (A törzsfők meggyilkolják az Ifjút, lóhátra teszik, elkeverednek a néppel, egyénenkint, rendtartás nélkül eltűnnek, ellovagolnak. ) (Ezenközben kölcsönös adakozás kezdődik. A nők egymásnak adják ékszereiket, ruháikat és hasonlókat, míg a férfiak fegyvereiket, szerszámaikat stb. Ételt, italt ajánlanak föl egymásnak: koszorúkat fonnak. Egyik a másiknak segédkezik stb. ) (Mindenütt patakokban folyik a bor. Egy garázda részeg mindenkin túltesz. Nehéz vaskupákat hajigálnak a földre. A szertelen tánc közben itt is, ott is civakodás, verekedés támad. ) (Részegek és táncolók orgiája. ) HETVEN VÉNEK Boldog a nép, nagy a csoda, az elragadtatás, nagy öröm támadt. Senki se maradt ugyanaz, mind ujjong. Senki se maradt érzéketlen, mindenki tombol. Föléledtek az erőteljes emberi erények: az ünnepélyesség és vidámság; a mérséklet és kicsapongás, a jókedv, boldogság, vágyakozás, lendület és nyugalom, józanság, mohóság, tartózkodás, kapzsiság, a pazarlás és gyűlölet. Minden szépség, jóság, szörnyűség, gonoszság. Minden, ami csak tapasztalható, érzékelhető. Az érzékek érzést adnak a léleknek. A lélek se egyéb, mint érzés. Az istenek, akik a lelket adták, érzéssel, lélekkel hatnak ránk, hogy ujjongjunk. (Négy meztelen szűz lép az aranyborjú elé. ) LÁNY (a négy közül) Ó, Aranyistenség, a te fényed gyönyörrel áraszt el engem!Ami így ragyog, annak jónak kell lennie. Elronthatatlan erény az aranyé, szüzessége nem vész el, mintaként, hasonmásként osztja jutalmát. NÉGY MEZTELEN SZŰZ Ó, Aranyistenség, ó, Aranyisten papjai, a mi még szűzi és szeplőtelen vérünk fémesen hideg, mint az arany. Gyümölcsöt hozni föl nem melegült. Ó, istenek, ragadjátok el papjaitokat, izgassatok, emeljetek minket az első és utolsó elragadtatásig! Izzítsátok vérünket, hadd sisteregjen a hideg aranyon, ó, bíbor arany! (A papok ölelik, csókolják a szüzeket. Mindegyik pár mögött egy leány áll, kezében hosszú mészárospenge és korsó a kiömlő vért fölfogni. ) HETVEN VÉNEK Véráldozat! (A lányok a papoknak nyújtják a késeket, a papok torkon ragadják a szüzeket s szívükbe döfik a pengét. A lányok felfogják az edénybe ömlő vért. A papok pedig az oltárra öntik. ) (A tömeg soraiban most pusztítás, öngyilkosság kezdődik. A szerszámokat összetörik, a vaskorsókat szétzúzzák, a szekereket megsemmisítik stb. Amivel csak lehetséges, mindennel dobálóznak, kardokkal, tőrökkel, baltákkal, lándzsákkal, korsókkal, szerszámokkal stb. - Némelyek őrületükben szerszámokat, fegyvereket döfnek magukba, mások tűzbe ugorva szaladnak át a színen. Néhányan magas sziklákról ugranak alá stb... Miközben folyik a vad tánc.) (Erotikus orgia. ) (Meztelen ifjú rohan oda egy lányhoz, letépi testéről a ruhát, magasba emelve viszi az oltárhoz. ) MEZTELEN IFJÚ A te szent képmásod előtt hódolunk szenvedélyünknek! (Sokan követik a példát, letépve ruháikat, levetkőztetve a nőket, s ugyanúgy megállva kicsit az oltárnál, hátracipelik a zsákmányt. ) KÜLÖNFÉLE MEZTELEN EMBEREK Szent a teremtő hatalom ! MÁSOK NÉHÁNYAN Szent a termékenység! SOKAN (mások) Szent a gyönyör! (A meztelen népség egész vonulata üvölt, ordít, rohan az oltár mögé, s eltűnik a háttérben. Távozásukkal a színpad mind üresebbé lesz. Az izgatottság, őrjöngés, részegség a kimerültségig és bágyadtságig fokozódik. Néhányan álomba hanyatlanak, mások csendesen visszahúzódnak. A háttérből - mindig más-más helyről zene és énekszó hallatszik. ) KÓRUS Az istenek, akik a lelket adták... Érzékek, a lélek titeket észlel... Ó, Aranyistenség, ragyog az arany, mint a kéj ! Az emberi erény is, akár az arany. Az arany a kéj. A kéj a vadság. Az arany ragyog, akár a vér! Az arany a hatalom, a hűség és igazság. Ó, elbűvölő ragyogás! (A tüzek fokozatosan kialusznak, csak néhány marad meg. Minden mozgás megszűnik a színpadon. ) 4. Jelenet (A háttérben, amilyen messze csak lehetséges, halmocska, rajta tápászkodó férfi, meredten néz abba az irányba, ahol a kinyilatkoztatás hegye sejthető, majd gesztikulálva fölébreszt néhány körötte fekvőt, őket is abba az irányba fordítva fölkiált. ) EGY EMBER Mózes jő lefelé a hegyről! (A kiáltás után az alvók mindenütt ébredeznek, s minden oldalról árad be ismét a nép. ) MÓZES Vége a ti erőtlen képzelgéseteknek, mellyel a határtalant egy képbe szorítottátok. (Az aranyborjú megsemmisül. A tömeg hátrahúzódik és gyorsan eltűnik a színről. ) KÓRUS Az aranysugarak elaludtak. Nem láthatjuk többé istenünket. Minden örömnek, gyönyörnek, ígéretnek vége. Újra ködös és sötét minden, meneküljünk hatalmából! (Mindenki el, csak Mózes és Áron marad a színen. ) 5. Jelenet Mózes és Áron MÓZES Áron, mit cselekedtél? ÁRON Semmi különöset, csak elvégeztem feladatomat: amíg a Te eszméd nem nyilatkozott meg szavakban, az én szavaim se öltöttek képet előttük. Csodát míveltem a szemeknek, füleknek bizonyságul. MÓZES Kinek a parancsára? ÁRON Mint mindig, a belső hangra figyeltem. MÓZES De én nem utasítottalak Téged. ÁRON Sebaj, azért én megértettelek! MÓZES Hallgass! ÁRON A te... ajkad... Te igen messze voltál tőlünk... MÓZES Itt volt az én eszmém, ragaszkodnod kellett volna hozzá. ÁRON Midőn távolmaradtál, úgy véltük, meghaltál. És mert a nép oly hosszan várta, hogy a Törvény és Parancs hamarosan elhangzik ajkadról, kénytelen voltam képet alkotni nekik. MÓZES A te akaratod egy szómra elenyészett! ÁRON A te szavad volt a kép és csoda, melyet úgy gyűlöltél, és mégis a csoda kép volt, nem egyéb, amikor szavaid megsemmisítették. MÓZES Az Isten örökkévalósága szembeszegül a mulandó bálványokkal. Nem kép ez és nem csodatétel. Íme a Parancsolatok! Az Örökkévaló mondta el őket ezeken a mulandó táblákon, a te ajkad nyelvén. (Fölmutatja a kőtáblákat Áronnak. ) ÁRON Izráel megmarad, az örökkévalóság eszméi bizonyítják. MÓZES Elismered hát az Eszme mindenható erejét a szó és kép felett? ÁRON Én csak annyit tudok, hogy ennek a népnek fent kell maradnia. De egy nép csak érezni tud. Én szeretem ezt a megalázott népet, én csak érte élek. Fenn akarom őket tartani. MÓZES Ha az Eszme is úgy akarja. Az én szerelmem az Eszméért való, én csak érte élek. ÁRON Te ugyancsak szeretni kívánod a népet, de Te csak azt láthattad, hogyan élt, amikor látni, érezni, remélni merészelt. Egyik nép se tud hinni abban, amit nem érez. MÓZES Nem rendítesz meg engem! Föl kell fogniuk az Eszmét. Csak azért élhetnek! ÁRON Milyen szánalmas a nép, mely mártírrá akar lenni. Egy nép sem foghat föl mást, mint részleges képet, egyetlen megfogható részét csupán a teljes egésznek. Csak így tudod magad megértetni a néppel, ha az általuk megszokott módon beszélsz. MÓZES Meghamisítsam-é az Eszmét? ÁRON Hadd oldjam föl mindezt! Hadd írjam körül, anélkül, hogy előírnám: tilts, korlátozz, félelmet keltve, mégis követhetően! Biztosítsd létüket, hogy egyre tisztábban lássák a szükségszerűt! Parancsolj keményen, mégis fölkeltve a reményt! Így kösd meg az eszmét, akkor öntudatlanul teszik, amit kívánsz, akkor emberi gyengéivel együtt is, szeretetreméltónak találod a népet. MÓZES Sose fogom megérni! ÁRON Élned kell, mást nem tehetsz, oly szorosan kötődtél eszmédhez. MÓZES Hozzákötődtem az Eszméhez, melyet éppen ezek a táblák fejeznek ki. ÁRON Ezek is csak képek. Részei csupán a teljes Eszmének. MÓZES Akkor darabokra töröm e táblákat, s kérem Istent, vonja vissza tőlem a rám bízott feladatot. (Összetöri a táblákat. ) ÁRON Te kicsinyhitű, ki az Isten üzenetét hordoztad táblákkal vagy anélkül. Én, a te szószólód őrzöm a te eszméidet, s bármikor ki tudom fejezni. MÓZES Képekkel! ÁRON A te eszméid képeivel, mert mind egy és ugyanaz, minden belőle való. Én meghajlok a szükség előtt, hogy a nép fönnmaradjon, s az örökkévaló Eszméről bizonyságot adok neki. Az én küldetésem, hogy egyszerűbben szóljak róla, mint ahogy én magam felfogtam, mégis az értök újra és újra rá fognak találni. KÓRUS (A háttérben tűzoszlop által vezettetve elindul. ) Mert ő választott ki minket minden nép közül az ő népeként, hogy csak az egy Istent szolgáljuk, egyedül őt imádjuk s ne engedelmeskedjünk senki másnak ÁRON Nézz oda! MÓZES Tűzoszlop! ÁRON Vezet bennünket éjszaka. Így ád a Mindenható általam jelet a népnek. (Háttérben gyorsan közeledik a nappal. A tűzoszlop halványul s felhőoszloppá változik. Az előtér viszonylag sötét marad. ) MÓZES Felhőoszlop! ÁRON Vezet bennünket nappal. MÓZES Istentelen, pogány képek! ÁRON Isten adta jelek, akár az égő csipkebokor. A véghetetlen így mutatja meg - nem önmagát -, a hozzávivő és az ígéret földjéhez vivő utat. KÓRUS Ő elvezet bennünket a tejjel, mézzel folyó földre, s megörvendezte végre azzal, amit atyáinknak ígért. (Áron lassan háttérbe tűnik. ) KÓRUS Mindenható, te erősebb vagy, mint Egyiptom istenei! MÓZES Ó, ábrázolhatatlan Isten,kifejezhetetlen, sokértelmű eszme! Engeded-é, hogy ily silányul magyarázzanak? Szabad-e Áronnak, az én szószólómnak ilyen képet csinálnia? Így hát én magam is képet faragtam? Hamisat, amilyen csak egy kép lehet? Így hát vereséget szenvedtem? Így hát minden őrültség volt, amiben hittem? És nem tudom és nem is szabad kimondanom. Ó szó, te belőlem hiányzó, mért nem talállak? (Kétségbeesetten hull a földre.) Fordította: Fodor András