JOHANN SEBASTIAN BACH 55. KANTÁTA "ICH ARMER MENSCH, ICH SÜNDENKNECHT" I. TENOR ÁRIA Ó, én szegény ember, a bűn szolgája vagyok, Félelemmel és rettegéssel indulok Isten színe elé az ítéletre. Mert ő igaz, én meg vétked vagyok, ó, én szegény ember, a bűn szolgája vagyok. II. TENOR RECITATIVO Isten ellen cselekedtem, és nem jártam az általa mutatott úton. Hová fussak? Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, a Mindenható keze ott is elérne, és számonkérne engem. Ó jaj! Ha a holtak hazájában vetnék magamnak ágyat, a Felséges haragja ott is utolérne. A föld nem takarna be, a sötétség nem nyelne el. Ha a mennybe szállnék, Isten ott van, Ő az én ítélő bírám. III. TENOR ÁRIA Uram, irgalmazz! Lágyítsák meg szívedet könnyeim, Csillapítsad haragodat Jézus Krisztusért kérlek. Uram, irgalmazz! IV. TENOR RECITATIVO Irgalmazz, Uram! Mégis, az a vigaszom, hogy nem kell ítéletre mennem. Inkább az én jóságos Atyám kegyelmi trónusához járulok. Fiának szenvedését és megváltói halálát tartom magam elé. Elmondom néki, hogyan fizetett ő meg minden bűnömért és tett eleget vétkeimért. Ezért türelmét kérem, és ígérem, hogy a rossz tettekkel felhagyok. Istenem így újra kegyelmesen magához fogad engem. V. KÓRUS Elhagytalak, ámde mégse Tagadlak meg, Istenem: Szent Fiad kínszenvedése Kiengesztelt énvelem. Vétkezhettem bár sokat, Mégse érhet kárhozat, Mert kegyelmed sokkal nagyobb, Mint amilyen bűnös vagyok.