JOHANN SEBASTIAN BACH 92. KANTÁTA "ICH HAB IN GOTTES HERZ UND SINN" I. KÓRUS Isten szívébe és gondolataiba Rejtem el szívemet és elmémet, Ami rossznak tűnik, nyereségem lesz, A halál életet hoz nékem. Hisz annak vagyok fia, ki a mennyben Trónját felállította. Sújtson bár csapással, hordjam bár keresztjét, Szíve értem dobban. II. KORÁL ÉS BASSZUS RECITATIVO Már többé nem hiányzik semmi nékem! Hamarabb szűnnek meg a hegyek És inognak meg a halmok (Ézs.54,10) - így szól a hű tanú is - rengéssel És szörnyű csattanással. Hogy is hagyna Megváltóm cserben, Atyám szeret engem! Nevem Jézus piros vérével írta fel tenyerébe. Oltalmazz engem! Bár vessen a tenger mélységébe, Él az Úr, aki a nagy vizek fölött van. Őtőle kaptam életemet. Ezért hiába dühösködnek ellenem a hullámok És húznak le a mélybe, nem okozhatják halálomat. Próbára tesz engem: vajon gondolok-e Jónásra? Vagy mint Péter a vizen járva, ránézek-e kitartóan? Hitemet így erősíti, lelkem felett őrködik éberen. Hullámzó és váltakozó érzéseimmel Az ő jóságába kapaszkodom, melynek Állandóságához nem hasonlítható semmi, Benne megnyugvásra lelek. Lábam szilárdan megvetem ezen a kősziklán A végső nyugalom napjáig. Ha állhatatos maradok, és sziklaszilárd hitben Talál engem, a mennyből felém nyúló keze Megfelelő időben ismét fölemel magához. III. TENOR ÁRIA Ó nézzétek, nézzétek, mint szakad, törik és hullik Mindaz, mit Isten erős karja nem tart, Mindaz pedig, mit a Hős hatalmával óv, Nézzétek: szilárd és mozdulatlanul ragyog. Hadd tomboljon, dühösködjön és áskálódjon a Sátán, Az erős Isten legyőzhetetlenné tesz minket. IV. ALT KORÁL Határtalan bölcsessége és értelme Tudja mikor, hol kell, mely órában Beavatkozni, vagy tétlen lenni. Ő tudja, mikor az öröm, És tudja, mikor a bánat Szolgálja nekünk, gyermekeinek javát. És mind jó az, amit Ő tesz, Még ha úgy tűnik is, bánatunkra lenne. V. TENOR RECITATIVO Nem akarunk többé kétségeskedni, Sem testtel és vérrel tanácskozni, Mivel Isten oltalmában vagyunk. Arra gondolok, hogy Jézus sem rettegett A Reá váró ezerféle fájdalomtól: Sőt, örökkévaló öröm forrásának tekintette. És néked, keresztyén testvérem, Félelmed és gyötrelmed, keserű Kereszted és fájdalmad Jézus érdeméért üdvösségedre édesedik. Bízzál Isten jóindulatában, És jegyezd meg, az egy szükségeset: Türelem! Türelem! VI. BASSZUS ÁRIA A zord szelek zúgása, morajlása munkálja A teli kalászt nekünk. A kereszt súlyos terhe érleli a gyümölcsöt A keresztyének életében. Ezért mindannyian Bízzuk életünket bölcs Uralkodónkra. Csókoljátok Fia kezét (Zsolt.2,12), imádjátok a hű Nevelőt! VII. KORÁL ÉS RECITATIVO Ó Istenem, így hát bizalommal Teszem sorsom kezedbe. BASSZUS Így szól az Istenben reménykedő lélek, midőn a Megváltó testvéri együttérzését és Isten hűségét hittel dicséri. Fogadj el engem és hordozz engem Életem végső pillanatáig. TENOR Biztosan tudom, Hogy a nyomorúságnak és aggodalmaimnak Te véget vetsz, és gyarlóságom ellenére üdvözülök. Te is bizonyára tudod, hogy lelkemnek Mindez hasznára válik. ALT És már ezen a földön A Sátán bosszantására Mennyországod bennem fényleni fog. És dicsőséged Egyre inkább felmagasztosul. SZOPRÁN Így hát akaratod szerint, ó Jézusom, Szívem békességben lecsendesülhet, És én lágyan pengetett húrokkal Zenghetek új éneket a Békesség Fejedelmének. VIII. SZOPRÁN ÁRIA Pásztoromhoz hű maradok. Töltse meg bár a kereszt poharát, Akaratában megnyugszom, Szenvedéseimben mellettem áll. A sírás elmúltával mégis Jézus napja ismét felragyog. Pásztoromhoz hű maradok. Jézusnak élek, ő vezet engem. Örülj szívem, lehiggadhatsz, Jézus eleget tett mindenért. Ámen, Atyám, fogadj el engem!